Sámuel első könyve
11. fejezet
1. vers
Náchás ammóni király hadba vonult és a gileádbeli Jábesnál tábort ütött. Erre a jábesi férfiak valamennyien ezt mondották: Köss velünk szövetséget, s akkor szolgálni fogunk téged!
2. vers
Az ammoni Náchás ezt a feleletet adta: Egy feltétel alatt kötök veletek szövetséget, ha mindenikőtöknek kiszúrhatom a jobb szemét s ezzel egész Izraelt meggyalázhatom.
3. vers
Jábes vénei ezt válaszolták: Hagyj nekünk hét napot, hogy követeket küldhessünk Izrael egész határába. Ha senki sem szabadít meg bennünket, akkor kimegyünk hozzád.
4. vers
Elmentek a követek Saul Gibejába s elbeszélték a dolgokat a nép füle hallatára. Erre az egész nép hangos sírásba tört ki.
5. vers
Saul éppen a legelőről hazatérő csordát követte s megkérdezte: Mi baja a népnek, hogy sír? Elbeszélték neki a jábesi férfiak szavait.
6. vers
Ahogy Saul ezeket a szavakat meghallotta, Isten Szelleme rohanta meg, s haragja igen fellángolt.
7. vers
Fogott egy pár ökröt, feldarabolta s követek útján szétküldte Izrael egész határába ezzel az üzenettel: Így fognak tenni annak a marháival, aki nem vonul ki Saul után és Sámuel után. Jahve félelme esett a népre s egy emberként kivonultak.
8. vers
Bezekben szemlét tartott fölöttük s háromszázezren voltak Izrael fiai s harmincezren Juda fiai.
9. vers
A követeknek meg, akik jöttek volt, ezt válaszolták: Így szóljatok a gileádi Jábes férfiaihoz:
10. vers
Holnap, mikor fölmelegszik az idő, eljut hozzátok a szabadítás! A követek elmentek, s amikor elmondták a hírt a jábesieknek, azok igen megörültek. A jábesiek erre ezt üzenték: Kimegyünk hozzátok s akkor azt tehettek velünk, ami jónak látszik szemetekben!
11. vers
Másnap aztán Saul három részre osztotta anépet. Ezek a reggeli őrváltáskor behatoltak a táborba, s addig verték az ammoniakat, míg fel nem melegedett a nappal. Aki megmaradt, szétfutott, de úgy, hogy nem maradt kettő együtt.
12. vers
A nép aztán így szólt Sámuelhez: Ki kérdezgette: Saul uralkodjék rajtunk? Adjátok ki azokat az embereket, hadd öljük meg őket!
13. vers
De Saul így szólt: Ezen a napon egy ember se haljon meg! Mert ma támasztott Jahve szabadítást Izraelben.
14. vers
Sámuel pedig ezt mondta a népnek: Jertek, menjük el Gilgálba és ott újítsuk meg a királyságot!
15. vers
Erre az egész nép Gilgálba ment és ott Gilgálban, Jahve színe előtt királlyá tették Sault. Ott aztán békeáldozatokat öltek és Saul is, Izrael összes férfiai is igen nagy örömmel örvendeztek.
Könyvek
