Sámuel első könyve
12. fejezet
1. vers
Sámuel aztán így szólt egész Izraelhez: Hát hallgattam szavatokra mind abban, amit mondottatok nekem, királyt tettem fölétek!
2. vers
Most hát király jár előttetek, míg én megöregedtem, megőszültem, úgyhogy fiaim már közöttetek vannak.
3. vers
Én is előttetek jártam ifjúságomtól a mai napig. Most azért feleljetek nekem, kérlek, Jahve előtt és az Ő felkentje előtt, kinek az ökrét vettem el? Kinek a szamarát vettem el? Kin követtem el erőszakot? Kit törtem össze? Kinek kezéből fogadtam el vesztegetést, hogy vele szemben behunyjam szememet? Meg fogom téríteni nektek!
4. vers
Nem követtél el rajtunk erőszakot – felelték azok – Nem törtél össze minket, nem vettél el senki kezéből semmit!
5. vers
Tanúm Jahve – szólt hozzájuk Sámuel – és tanúm az Ő felkentje e mai napon ti ellenetek, hogy kezemben semmit sem találtatok! És szólt a nép: Úgy van.
6. vers
Tanú Jahve – szólt újra Sámuel – aki Mózest és Áront alkotta, s aki atyáitokat Egyiptomból fölvezette; hát
7. vers
most álljatok elő, hadd pereljek veletek Jahve színe előtt, hadd tárjam elétek Jahve minden igazságosságát, melyet veletek és atyáitokkal cselekedett!
8. vers
Mikor Jákób Egyiptomba ment, atyáitok Jahvéhoz kiáltottak, Jahve elküldte Mózest és Áront s azok atyáitokat kihozták Egyiptomból; Ő pedig letelepítette őket erre a helyre.
9. vers
Ám ők elfelejtkeztek Istenükről, Jahvéról, úgyhogy aztán ő eladta őket Sziszerának, a chácori hadvezérnek a kezére és a filiszteusoknak kezére; továbbá Moáb királyának kezére s azok háborúskodtak velük.
10. vers
Mikor azonban Jahvéhoz kiáltottak s azt mondták: Vétkeztünk, mert elhagytuk Jahvét s a Báloknak és Astartéknak szolgáltunk! Most hát ments meg minket ellenségeink kezéből és neked fogunk szolgálni!
11. vers
Jahve erre elküldötte Jerubbaált, Bedánt, Jeftét és Sámuelt és megmentett titeket köröskörül ellenségeitek kezéből, úgyhogy biztonságban lakoztatok.
12. vers
Amikor láttátok, hogy Náchás Ammon fiainak királya ellenetek vonul, így szóltatok hozzá: Ne így legyen, hanem király uralkodjék rajtunk; bár istenetek Jahve a ti királyotok!
13. vers
Most hát itt van a király, akit választottatok, akit kértetek! Lám királyt adott Isten fölétek.
14. vers
Ha félitek Jahvét s Őt szolgáljátok, ha hallgattok szavára s nem szegültök ellene, Jahve beszédének, ha ti is és a király is, aki rajtatok uralkodik, Isteneteknek, Jahvénak nyomában jár, akkor Jahve veletek lesz!
15. vers
De ha nem hallgattok Jahve szavára, ha ellene szegültök Jahve beszédének, akkor Jahve keze ellenetek lesz, mint atyáitok ellen volt!
16. vers
Álljatok hát most elő és lássátok azt a nagy dolgot, melyet szemetek előtt cselekedni készül!
17. vers
Ugye, hogy búzaaratás van most? Kiáltani fogok Jahvehoz és Ő mennydörgést és esőt fog adni, hogy megtudjátok és meglássátok, hogy Jahve szemében milyen gonoszat követtetek el, amikor királyt kértetek magatoknak!
18. vers
Ekkor Sámuel Jahvehoz kiáltott s Jahve aznap mennydörgést és esőt adott, úgyhogy az egész népet nagy félelem fogta el Jahveval és Sámuellel szemben.
19. vers
Majd az egész nép így szólt Sámuelhez: Imádkozzál Istenedhez, Jahvehoz szolgáidért, hogy meg ne haljunk azért, hogy összes vétkeinket még azzal is megtoldottuk, hogy királyt kértünk magunknak!
20. vers
Ne féljetek! Felelte Sámuel a népnek, – ha el is követtétek mind ezt a nagy gonoszságot, most már ne távozzatok el Jahve nyomdokaitól, hanem teljes szívetekkel szolgáljatok Neki!
21. vers
Ne távozzatok el az ürességek követésére, melyek nem használnak, és meg nem mentenek, mert ürességek!
22. vers
Hiszen Jahve az Ő nagy Nevéért nem veti el népét, hisz ahhoz fogott hozzá Jahve, hogy titeket népévé tegyen!
23. vers
Távol legyen tőlem is, hogy Jahve ellen vétkezzem azzal, hogy abbahagyjam az érettetek való imádkozást! Ellenkezőleg, a jó és egyenes utat akarom továbbra is mutatni nektek!
24. vers
Csak féljétek Jahvét és szolgáljatok Neki egész szívetekkel, s hűséggel, hisz látjátok, hogy mily nagy dolgot tett veletek!
25. vers
De ha ti mindenképp gonoszat tesztek, elragadtattok ti is, királyotok is!
Könyvek
