Sámuel második könyve

10. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Történt ezek után, hogy Ammon fiainak királya meghalt, és fia, Chánun uralkodott helyette.


2. vers

Dávid elgondolta: Kedvesen cselekszem Chánunnal, a Náchás fiával, mint ahogy atyja velem kedvesen cselekedett. Dávid tehát szolgái által vigasztaló üzenetet küldött atyja miatt.


3. vers

Mikor Dávid szolgái Ammon fiainak földére érkeztek, Ammon fiainak vénei így szóltak urukhoz, Chánunhoz. Vajon atyádat akarta szemedben megtisztelni Dávid, amikor vigasztaló követséget küldött hozzád? Vajon nem a város kikémlelésére küldötte-e követeit hozzád, hogy kifürkéssze és aztán felforgassa azt?


4. vers

Erre Chánun elfogatta Dávid szolgáit, lenyíratta szakálluk felét, ruháikat az ülő részükön felül levágatta, s úgy küldte őket el.


5. vers

Mikor a dolgot Dávidnak megjelentették, eléjük küldött, – a férfiak ugyanis, igen meg voltak gyalázva – s azt üzente a király: Vonuljatok vissza Jerikóba, amíg szakállatok megnő, s aztán térjetek vissza!


6. vers

Ammon fiai megijedtek, hogy gyűlöletessé tették magukat Dávidnál. Követeket küldtek hát, s megvásárolták maguknak a Bét-Rechóbi szíreket és a cóbiai szíreket, húszezer gyalogost; továbbá Maaka királyát, ezer embert; aztán a tóbi embereket, tizenkétezer embert.


7. vers

Mikor Dávid ezt meghallotta, elküldte Joábot és az egész sereget, a legvitézebbeket.


8. vers

Ammon fiai kivonultak és a kapu bejáratánál csatarendbe állottak, míg a cóbiai szírek, Rechób, a tóbi emberek és Maaká a mezőségen külön-külön állottak.


9. vers

Mikor Joáb észrevette, hogy szemben is, hátul is harcvonal van, Izrael válogatottjai közül egy kiválasztást csinált, és azokat a szírekkel szemben állította fel.


10. vers

A nép többi részét testvérének, Abisainak keze alá adta, s azokat Ammon fiaival szemben állította fel.


11. vers

Azt mondta: Ha a szírek erősebbnek bizonyulnak nálam, segítségemre jössz; ha pedig Ammon fiai erősebbek lesznek náladnál, én megyek segítségedre.


12. vers

Légy erős és szedjük össze erőnket népünkért, s Istenünk városaiért. Jahve pedig tegye azt, amit jónak lát!


13. vers

Amikor Joáb és a vele levő nép harcba szállt a szírekkel, azok megfutottak előle.


14. vers

Mikor aztán az Ammón fiai látták, hogy a szírek megfutottak, ők is megfutottak Abisai elől. Ahogy bevonultak a városba, Joáb otthagyta Ammon fiait és Jeruzsálembe ment.


15. vers

Mikor a szírek látták, hogy vereséget szenvedtek Izraeltől, összegyűltek.


16. vers

Hadadézer szétküldött, s felvonultatta a folyamon túli szíreket. Ezek Chélámba mentek, az élükön Hadadézer seregének fővezérével, Sobakkal.


17. vers

Mikor ezt Dávidnak hírül vitték, összegyűjtötte egész Izraelt, átkelt a Jordánon és Chélámba ment. Dáviddal szemben a szírek rendbe állottak és harcba bocsátkoztak vele.


18. vers

De a szírek megfutottak Izrael elől, s Dávid hétszáz szekér-lovat és negyvenezer lovast megölt, megsebesítette a hadvezért Sobakot is, úgyhogy ez ott meghalt.


19. vers

Mikor aztán a Hadadézernek szolgáló összes királyok látták, hogy Izraellel szemben vereséget szenvedtek, békét kötöttek Izraellel és szolgáikká lettek; Szíria pedig félt tovább segíteni Ammónt.

Fejezetek:


Könyvek