Deuteronomium

capitolul 33


Capitole:


versetul 1

És ez az áldás, amellyel megáldotta Mózes, az Isten embere, Izráel fiait halála előtt.


versetul 2

És szólt:
Az Örökkévaló a Szinajról jött,
És fölsugárzott feléjük Széir tájáról,
Felragyogott Párán hegye felől
És feljött a szentség tízezrei közül,
Jobbjában lángtörvénnyel számukra.


versetul 3

Kedveli a népeket,
Minden szentjei a Te kezedben vannak.
És azok leborulnak lábaidnál,
Átvesznek igéidből.


versetul 4

A Törvény ez, mit Mózes parancsolt nekünk,
Örökségül Jákób gyülekezetének.


versetul 5

És király lett Jesúrúnban,
Midőn összegyűltek a nép fejedelmei,
Együtt Izráel összes törzsei.


versetul 6

Éljen Reúbén és meg ne haljon és ne legyen embereinek száma csekély.


versetul 7

És ezt Jehúdáról: És szólt: Halljad, Örökkévaló, Jehúda szavát és vidd őt népéhez; bár karja küzd magáért, Te légy segítségül támadói ellen.


versetul 8

És Léviről mondta: Tummimod és Úrimod kegyes férfiúdat illeti, akit megkísértettél Masszában, akivel pörbe szálltál Meriba vizénél.


versetul 9

Aki azt mondja atyjáról és anyjáról: nem láttam őt soha, aki nem ismerte testvéreit és fiairól nem vett tudomást, hanem megőrzik igédet és óvják szövetségedet.


versetul 10

Tanítják törvényeidet Jákóbnak és tanodat Izráelnek; füstölőszert helyeznek színed elé és teljes égőáldozatot oltárodra.


versetul 11

Áldd meg, Örökkévaló, az ő erejét és keze művét fogadd kegyesen; zúzd derékon azokat, akik ellene támadnak és akik gyűlölik, fel ne kelhessenek!


versetul 12

Benjáminról mondta: Az Örökkévaló kedveltje, biztonságban lakozik mellette; oltalmával fedezi minden időben, míg vállai között otthont talál.


versetul 13

És Józsefről mondta: Az Örökkévalótól áldott az ő országa az ég édes nedűjével, a harmattal és az alant elterülő mélység árjával.


versetul 14

És a nap érlelte ízes gyümölccsel és a holdfénytől sarjadó zamatos terméssel.


versetul 15

És az ős bércek ormairól az örök halmok zamatos kincsével.


versetul 16

És a földnek édes drágaságaival és bőségével, és a Csipkebokorban Lakozónak kegyével szálljon József fejére, a testvérei között koszorúzottnak feje tetejére.


versetul 17

Elsőszülött tulka csupa méltóság, bölényszarvak az ő szarvai, velük népeket öklel, mind együtt a föld széléig; ezek Efráim tízezrei és ezek Menassé ezrei.


versetul 18

És Zebúlonról mondta: Örvendezz Zebúlon kimeneteledkor és Jisszákár sátraidban.


versetul 19

A népeket a hegyre hívják, ott áldoznak igaz áldozatokat, mert a tengerek bőségét szívják és a fövénynek lappangó kincseit.


versetul 20

És Gádról mondta: Áldott legyen, aki kitágította Gád határát! Oroszlánként tanyázik és széttépi a kart és a koponyát!


versetul 21

A földnek elejét nézte ki magának, mert ott van elrejtve a törvényhozó örök helyrésze; és vonult a nép fejeivel, az Örökkévaló igazságát végrehajtotta és törvénytevését Izráellel,


versetul 22

És Dánról mondta: Dán ifjú oroszlán, amely előtör a Básánból.


versetul 23

És Naftáliról mondta: Naftáli jóllakva a kegyelemmel és telve az Örökkévaló áldásával, a tengert és a déli tájt vedd birtokodba.


versetul 24

És Ásérről mondta: Áldott a fiúk közül Ásér, legyen kedveltje testvéreinek és fürössze olajban lábát.


versetul 25

Vas és érc legyen a te lábad sarúja és ameddig napjaid, tartson ki erőd.


versetul 26

Nincsen olyan, mint az Isten, ó Jesúrún, aki az egeken száguld segítségedre és fönségében a fellegeken.


versetul 27

Menedék az örök Isten és alulról látható örökké tartó karja, elűzte előled az ellenséget és mondta: pusztítsd el azt!


versetul 28

Így lakott Izráel biztonságban, egymagában Jákób kútfeje, a gabona és bor országában, amelynek ege is harmatot csepegtet.


versetul 29

Boldog vagy Izráel! Ki olyan, mint te, az Örökkévalóban megváltott nép, aki segítséged pajzsa és aki fenséged kardja? Hizelegni fognak neked ellenségeid és te büszkén jársz magaslataikon.

Capitole:


Cărți