Mózes első könyve

chapter 47

Chapters:

Jákób és fiai Fáraó előtt

József bement, tudtára adta Fáraónak és mondta: Atyám és testvéreim, meg juhaik és marháik és mindenük, amijük van, eljöttek Kánaán országából; és íme, ők Gósen földjén vannak.

verse #2

Testvérei közül pedig vett öt embert és odaállította Fáraó elé.

verse #3

És mondta Fáraó (József) testvéreinek: Mi a foglalkozásotok? És ők mondták Fáraónak: Juhpásztorok a te szolgáid, mi is, atyáink is.

verse #4

És mondták Fáraónak: Hogy az országban tartózkodjunk, azért jöttünk, mert nincs legelő a juhok számára; melyek szolgáidé; mert nyomasztó az éhség Kánaán országában; és most hadd lakjanak szolgáid Gósen földjén.

verse #5

És szólt Fáraó Józsefhez, mondván: Atyád és testvéreid eljöttek hozzád;

verse #6

Egyiptom országa előtted van, az ország legjavában telepítsd le atyádat és testvéreidet: lakjanak Gósen földjén. Ha pedig tudod, hogy vannak közöttük derék emberek, hát tedd őket nyájfelügyelőkké a fölé, ami az enyém.

József bemutatja apját a királynak

verse #7

És elhozta József Jákobot, az ő atyját, odaállította őt Fáraó elé és Jákob megáldotta Fáraót.

verse #8

És mondta Fáraó Jákobnak: Mennyi a te életed éveinek napja?

verse #9

És mondta Jákob Fáraónak: Földi tartózkodásom éveinek napjai: százharminc év; kevesek és rosszak voltak életem éveinek napjai és nem érték el atyáim életéveinek napjait az ő földi tartózkodásuk napjaiban.

verse #10

És megáldotta Jákob Fáraót és elment Fáraó elől.

verse #11

József pedig letelepítette atyját és testvéreit és adott nekik birtokot Egyiptom országában, az ország legjavában, Rámszész földjén, amint megparancsolta Fáraó.

verse #12

És eltartotta József az ő atyját és testvéreit és atyjának egész házát kenyérrel a gyermekek száma szerint.

Éhínség Egyiptomban

verse #13

Kenyér pedig nem volt az egész országban, mert nyomasztó volt, az éhség nagyon; és elepedt Egyiptom országa és Kánaán országa az éhség miatt.

verse #14

És összeszedte József mind a pénzt, ami találtatott Egyiptom országában és Kánaán országában, a gabonáért, melyet azok vettek; és bevitte József a pénzt Fáraó házába.

verse #15

Midőn elfogyott a pénz Egyiptom országában és Kánaán országában, akkor eljött egész Egyiptom Józsefhez, mondván: Adj nekünk kenyeret, miért haljunk meg előtted, mert elfogyott a pénz.

verse #16

És mondta József: Adjátok ide marháitokat és én adok nektek marháitokért, ha elfogyott a pénz.

verse #17

És elhozták marháikat Józsefhez és adott nekik József kenyeret a lovakért, a juhnyájakért, a marhanyájakért és a szamarakért; és ellátta őket kenyérrel mind az ő marháikért abban az évben.

verse #18

De elmúlt az év és jöttek hozzá a második évben és mondták neki: Nem titkolhatjuk el urunk előtt, hogy elfogyott a pénz és a marhanyáj uramhoz jutott; nem maradt uram előtt semmi, csupán csak testünk és földünk.

verse #19

Miért vesszünk el szemed előtt mi is, földünk is? Vegyél meg minket és földünket kenyérért; és leszünk mi és földünk szolgái Fáraónak, és adj magot, hogy éljünk és meg ne haljunk, a föld pedig el ne pusztuljon.

verse #20

És megvette József Egyiptom egész földjét Fáraó számára, mert eladták az egyiptomiak mindegyik az ő mezejét, mert erőt vett rajtuk az éhség; így lett az ország Fáraóé.

verse #21

A népet pedig, áthelyezte azt városok szerint, Egyiptom határának egyik szélétől a másik széléig.

verse #22

Csak a papok földjét nem vette meg, mert kiszabott részük volt a papoknak Fáraótól és ők élvezték törvényes részüket, melyet Fáraó adott nekik, azért nem adták el földjüket.

verse #23

És mondta József a népnek; Íme; én megvettelek benneteket ma és földeteket Fáraó számára; imhol nektek mag, vessétek be a földet.

verse #24

És lesz, a termésből adjatok egy ötödöt Fáraónak, négy rész pedig legyen a tietek a mező vetőmagjául és eledeletekre, meg azoknak, kik házaitokban vannak és hogy ennivalója legyen gyermekeiteknek.

verse #25

És ők mondták: Életben tartottál bennünket! Hadd találjunk kegyet uram szemeiben és mi szolgái leszünk Fáraónak!

verse #26

És ezt tette József törvénnyé e napig Egyiptom földjére nézve, hogy Fáraóé az ötöd; csak a papok földje egyedül nem lett Fáraóé.

verse #27

És lakott Izrael Egyiptom országában, Gósan földjén; birtokot szereztek abban, szaporodtak és megsokasodtak nagyon.

verse #28

És élt Jákob Egyiptom országában tizenhét évig; és voltak Jákob napjai, életének évei: száznegyvenhét év.

verse #29

Midőn közeledtek Izrael napjai a halálhoz, akkor hivatta fiát, Józsefet és mondta neki: Ha ugyan kegyet találtam szemeidben, tedd, kérlek, kezedet csípőm alá, hogy cselekszel velem szeretetet és hűséget: ne temess el kérlek, Egyiptomban.

verse #30

Ha majd elnyugszom atyáimmal, akkor vigyél el engem Egyiptomból és temess el az ő temetőhelyükön. És ő mondta: Én szavad szerint fogok cselekedni.

verse #31

És ő mondta: Esküdj meg nekem! És megesküdött neki. És leborult Izrael az ágy fejére.