Az örömhír Márk szerint

capitolul 13


Capitole:


versetul 1

A szenthelyről való távozásakor egyik tanítványa megszólította: „Tanító! Nézd mekkora kövek, mekkora épületek!”


versetul 2

„Látod ezeket a nagy épületeket?” – mondta neki Jézus.” Követ kövön nem fognak itt hagyni, melyeket le nem rombolnának!”


versetul 3

Mikor aztán az Olajfák hegyén a szenthellyel átellenben leült, külön megkérdezték őt Péter, Jakab, János és András:


versetul 4

„Mondd meg nekünk, mikor történnek meg ezek és micsoda jele lesz annak az időnek, amikor mindezeknek végbe kell menniük.”


versetul 5

Ekkor Jézus így kezdett nekik beszélni: „Vigyázzatok, hogy valaki el ne tévelyítsen titeket!


versetul 6

Sokan fognak a nevemmel jönni s azt mondják: Én vagyok az! Sokakat el is fognak tévelyíteni.


versetul 7

Ha aztán háborúkról és háborús hírekről fogtok hallani, meg ne riadjatok! Meg kell történniük, de ez még nem a vég.


versetul 8

Mert nemzet nemzetre s királyság királyságra fog támadni. Helyenként földrengések lesznek, éhínségek támadnak. A szülőfájdalmaknak csak kezdete ez.


versetul 9

De ti vigyázzatok magatokra. Tanácsoknak, gyülekezeteknek fognak átadni titeket, meg fognak verni benneteket, helytartók, királyok előtt fogtok állni énértem, nekik tanúságtételül!


versetul 10

Előbb azonban az összes nemzetekhez el kell jutni az örömüzenet hirdetésével.


versetul 11

Ha aztán elárulnak s elhurcolnak titeket, ne legyen előre gondotok arra, hogy mit szóljatok, hanem amit éppen abban az órában adnak majd nektek, azt mondjátok! Mert nem ti lesztek a szólók, hanem a Szent Szellem.


versetul 12

Akkor halálra fogja adni testvér a testvérét, atya a gyermekét. A gyermekek a szüleikre támadnak és megöletik őket.


versetul 13

Az én nevemért mindenki előtt gyűlöletesek lesztek! Ám, aki végig állhatatos marad, meg fog menekülni!


versetul 14

Ha aztán megpillantjátok majd az utálatos pusztítást, mely ott fog állani ahol nem kellene – aki olvassa, értse meg –, akkor, akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekbe,


versetul 15

aki a háztetőn lesz, ne szálljon alá s ne menjen be, hogy valamit magával vigyen,


versetul 16

aki a mezőn lesz, ne térjen vissza ahhoz, ami mögötte van, hogy elhozza a köpenyét.


versetul 17

Jaj lesz azokban a napokban a terhes és a szoptatós asszonyoknak!


versetul 18

Imádkozzatok, hogy ne télen történjék.


versetul 19

Mert azokon a napokon olyan szorongatás lesz, amilyen még nem volt a teremtés kezdete óta, melyet Isten teremtett, a mai napig, és nem is lesz.


versetul 20

S ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egy hús sem menekülne meg. De a kiválogatottakért, akiket kiválasztott magának, megrövidítette ama napokat!


versetul 21

Akkor, ha valaki azt mondaná: Itt, vagy ott a Krisztus, ne higgyétek!


versetul 22

Mert hamis krisztusok és hamis próféták fognak támadni, jeleket és csodákat fognak tenni, hogy amennyiben lehetséges még a kiválogatottakat is eltévelyítsék.


versetul 23

De ti vigyázzatok! Előre szóltam néktek!


versetul 24

Ámde azokban a napokban, ama szorongás után a nap el fog sötétedni, a hold nem adja többé fényét,


versetul 25

a csillagok hullani fognak az égből, s a mennyekben lévő hatalmak meginognak.


versetul 26

És akkor meg fogják látni az embernek Fiát, amint felhőkön nagy hatalommal és dicsőséggel eljön.


versetul 27

Akkor az embernek Fia szét fogja küldeni az angyalokat, s a négy szél irányából a föld szélétől az ég széléig magához fogja gyűjteni a kiválogatottakat.


versetul 28

A fügefáról tanuljatok el egy példázatot! Ha a hajtása már kizsendül, és leveleket növeszt, tudjátok, hogy közel a nyár:


versetul 29

így lesz akkor is, ha majd azt látjátok, hogy ezek megtörténnek, akkor tudjátok majd, hogy közel van az ajtó előtt.


versetul 30

Bizony azt mondom nektek, hogy az a nemzedék nem múlik el addig, amíg mindezek meg nem történnek.


versetul 31

Az ég és föld elmúlnak, de az én beszédeim nem fognak elmúlni.


versetul 32

Ama napról és óráról pedig senki sem tud, még a mennyben az angyalok sem, a Fiú sem, hanem csak az Atya.


versetul 33

Vigyázzatok, virrasszatok! Nem tudjátok mikor lesz az az idő.


versetul 34

Olyan ez, mint mikor egy külföldre utazó elhagyja házát, s rabszolgáinak meghatalmazást ad, és kinek-kinek a maga munkáját kiadja, az ajtónállónak pedig megparancsolja, hogy ébren legyen.


versetul 35

Legyetek hát ébren! Hiszen nem tudjátok, hogy a ház ura mikor jön: este, éjfélkor, kakasszókor, vagy hajnalban.


versetul 36

Hogy mikor hirtelen megjön, szunnyadva ne találjon titeket.


versetul 37

Amit pedig nektek mondok, mindeneknek mondom: Ébren maradjatok.”

Capitole:


Cărți