Az örömhír Márk szerint

capitolul 3


Capitole:


versetul 1

Megint zsinagógába ment be s ott egy elszáradt kezű ember volt.


versetul 2

Szemmel tartották, hogy szombaton gyógyítani fogja-e, hogy azután vádolhassák.


versetul 3

Megszólította a száradtkezű embert: „Kelj fel! Állj a középre!”


versetul 4

Aztán megkérdezte azokat: „Szabad-e szombaton jót, vagy rosszat tenni, lelket menteni, vagy megölni?” De azok hallgattak.


versetul 5

Ekkor haraggal körültekintett rajtuk és elszomorodott szívük kőkemény voltán és rászólt a beteg emberre: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az kinyújtotta s azzal helyreállt a keze.


versetul 6

A farizeusok meg azután, hogy kimentek a Heródes-pártiakkal együtt, tüstént tanácsot tartottak, hogy miként veszíthetnék őt el.


versetul 7

Jézus erre tanítványaival együtt visszavonult a tó mellé, hová Galileából nagy sokaság követte, amellett Júdeából,


versetul 8

s Jeruzsálemből, Idumeából, Jordánon túlról, Tírusz és Szidon környékéről nagy sokaság jött hozzá, hallva, hogy miket cselekszik.


versetul 9

Szólt tanítványainak, hogy a tömeg miatt állandóan egy csónakot tartsanak készen, hogy ne szorongassák őt.


versetul 10

Tudniillik sokakat gyógyított, úgyhogy akiket csak valami ostor vert, hozzátódultak, hogy megérinthessék.


versetul 11

A tisztátalan szellemek is, ha látták, hozzáestek, és azt kiáltották: „Te vagy az Istennek Fia!"


versetul 12

Ő azonban nagyon keményen rájuk szólt, hogy ne tegyék őt láthatóvá.


versetul 13

Felment azután egy hegyre, és akiket akart, magához szólított. Azok odamentek hozzá.


versetul 14

Tizenkettőt rendelt arra, hogy vele legyenek, hogy elküldhesse őket igehirdetésre,


versetul 15

s hogy felhatalmazást kapjanak ördögök kiűzésére.


versetul 16

Ekkor kijelölte a tizenkettőt: Simonnak a Péter nevet adta,


versetul 17

kijelölte Jakabot a Zebedeus fiát és Jakab testvérét Jánost és a Boanérgesz nevet adta nekik, ami azt jelenti: mennydörgés fiai.


versetul 18

Kijelölte Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, az Alfeus Jakabját, Taddeust, kananei Simont


versetul 19

és karióti Júdást, aki elárulta őt.


versetul 20

Azután hazatért s ott ismét tömeg gyűlt össze, úgyhogy nem tudtak ebédelni sem.


versetul 21

Mikor rokonai ezt meghallották, elmentek, hogy hatalmukba kerítsék, azt gondolták ugyanis, hogy nincs magánál.


versetul 22

Az írástudók, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub van vele, s hogy az ördögi szellemek fejedelme által űzi ki az ördögi szellemeket.


versetul 23

Jézus magához szólította az írástudókat, s példázatokban a következőket mondta nekik: „Hogy űzheti ki sátán a sátánt?


versetul 24

Ha egy királyság önmagával meghasonlik, az a királyság nem állhat meg,


versetul 25

és ha egy ház magával meghasonlik, az a ház nem állhat meg.


versetul 26

Ha a sátán önmaga ellen támad fel, és magával meghasonlik, nem képes megállani, hanem vége van!


versetul 27

De az erős harcos házába nem hatolhat be senki, és nem rabolhatja el a felszerelést, csak ha előbb megkötözte az erős vitézt, akkor aztán kirabolhatja házát!


versetul 28

Bizony azt mondom nektek, hogy mindent meg fognak bocsátani az ember fiainak, a vétkeket, a káromlásokat is, melyeket mondanak,


versetul 29

de ha valaki a Szent Szellem ellen szól káromlást, az nem kap soha bocsánatot, hanem örök véteknek terhe nyomja!”


versetul 30

Azt mondták tudniillik, hogy Jézusnak tisztátalan szelleme van.


versetul 31

Ekkor jöttek hozzá anyja és testvérei, de kívül megálltak, beküldtek hozzá és hívatták.


versetul 32

Tömeg ült körülötte s megmondták neki: „Nézd anyád és testvéreid kinn keresnek téged!”


versetul 33

De ő ezt felelte nekik: „Ki az én anyám? Kik a testvéreim?”


versetul 34

Azután végignézett azokon, akik körben körülötte ültek és így szólt: „Ezek az én anyám és testvéreim!


versetul 35

Mert aki Isten akaratát teszi, az az én testvérem, az az én anyám.”

Capitole:


Cărți