capitolul 8
akkoron az napokba, mikoron az sereg sok volna, és nem volna mit enniük, hozzá hívván Jézus az ő tanítványit, mondá nekik:
szánom ez sereget, mert immár harmadnapja, hogy nálam vannak, és nincs mit enniük,
hogyha kedig éhen bocsátom el őket házukhoz, megfogyatkoznak az úton. mert nékik őközülük messzünnét jöttenek.
felelének az ő tanítványi neki: honnét elégítheti meg itt ezeket valaki kenyerekkel ez pusztába?
és kérdé őket: hány kenyeretek vagyon? amazok felelének, és mondának: hét.
és parancsolá az seregnek letelepedni az földön. és vévén az hét kenyereket, mikoron hálát adott volna, megszegé, és adá az ő tanítványinak, hogy eleikbe raknák. és az sereg eleibe tevék.
és vala kevés halacskájuk is. és mikoron megáldotta volna azokat is, hagyá, hogy eleikbe raknák.
őnek kedig, és megelégedének, és szedének az hulladekiból, kik megmaradtanak vala, hét kosarakat.
valának kedig, akik ettenek vala, olymint négyezren. és elbocsátá őket.
és legottan hajóra szálla az ő tanítványival, és jöve Dalmanuta részeibe.
és az farizeusok, kijővén, kezdének vele vetekedni, kervén őtőle jelt mennyországból, kísértvén őtet.
és mikoron felfohászkodott volna az ő lelkébe, mondá: miért kér ez e nemzetség jelt? bizony, mondom nektek, nem adatik ez nemzetségnek jeli.
és őket elhagyván ismét bemene a hajóba, és a vizet általkelvén elmene.
és az tanítványok elfelejték vala kenyeret vinni. és egy kenyereknél több nem vala velük a hajóba.
és parancsolá nekik, mondván: lássátok, hogy óvjátok meg magatokat a farizeusoknak kovászitól, és Heródesnek kovászitól!
és vetekednek vala önnönköztük, mondván: nincsen kenyerünk.
melyet Jézus megismervén, mondá nekik: mit vetekedtek azon, hogy nincsen kenyeretek? mégsem veszitek-e eszetekbe, és nem értitek-e? mégis vak-e az ti szívetek?
szemetek lévén nem néztek, és fületek lévén nem hallotok, és nem emlékeztek-e?
mikoron az öt kenyért szegém ötezer ember közibe, hány kosárt szedétek tele az hulladékkal? mondának neki: tizenkettőt.
mikoron kedig az hetet szegém meg négyezer ember közibe, hány tele kosárt veték az hulladékából? amazok mondának: hetet.
és mondá nekik: mire hát, hogy nem értetek?
és mikoron jött volna Betszaidában, hozának hozzá egy vakot, és kérik vala őtet hogy, illetné azt.
és az vaknak az kezét megfogván vivé őtet a piac kívül, és mikoron szemébe pökött volna, és kezeit rávetette volna, kerde őtet, ha látna valamit.
és mikor látást vett volna, mondá: látom az embereket, mert miképpen a fákat nézem, hogy járnak.
annakutána ismét veté kezeit az ő szemeire, és tevé, hogy megjőne szeme világa. és megjöve, és immár lát vala nyilván mindeneket.
és elbocsátá őtet az ő házához, mondván: se az piacra ne menj, se az piacon ne mondjad valakinek.
és elmene Jézus, az ő tanítványi is vele Cezáreának piacira, ki mondatik Fülöpnek. és az úton kérdé az ő tanítványit, mondván nekik: kinek mondanak emberek, hogy vagyok én?
amazok kedig felelének: János Baptistának, és nékik Illésnek, és némelyek ismét egynek az próféták közül.
és ő mondá nekik: ty kedig kinek mondotok engemet? felelé Péter kedig, mondá neki: te vagy az Krisztus.
és megfenyíté őket, hogy valakinek ne mondanák azt őfelőle.
és kezdé őket tanítani, miképpen embernek fiának sokat kellene szenvedni, és gonosznak ítéltetni a fő népektől és az papi fejedelmektől és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnap után feltámadni,
és ez beszédet nyilván szólja vala. megfogá őtet Péter, kezdé feddeni,
de ő hátrafordula, és az ő tanítványit megtekintvén megfeddé Pétert, mondván: menj utánam, sátán, mert nem érted azt, ami Istené, hanem ami embereké.
és mikoron hozzá hívta volna az sereget az ő tanítványival egyetembe, mondá nekik: valaki engem akar követni, tagadja meg magát, vegye fel keresztit, és kövessen engemet!
mert valaki meg akarja tartani lelkét, elveszti őtet, valaki kedig elvesztendi lelkét énértem és az evangéliumért, az tartja meg azt.
mert mit használ embernek, ha mind ez világot megnyeri, és lelkét elveszti?
avagy mit adhat ember, kivel lelkét megváltsa?
mert valaki szégyell engemet és az én beszédimet, ez nem tiszta, förtelmes és bűnös nemzetség között, embernek fia is szégyelli azt, mikoron eljő az ő atyjának dicsőségébe, az szent angyalokkal.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly