Szent Márknak evangéliuma

capitolul 13


Capitole:


versetul 1

és mikoron kimenne a templomból, mondá neki egy az ő tanítványi közül: Mester, lássad, ihon minemű kövek és minemű rakások!


versetul 2

és Jézus, felelvén, mondá neki: látod-e ez nagy rakásokat? kő kövön nem marad, ki meg nem töretnék.


versetul 3

és mikoron ülne az Olaj-hegyen, a templomnak ellenébe, kérdék őtet titkon Péter és Jakab és János és András:


versetul 4

mondd meg nekünk, mikoron lesznek ezek? és mi jele, mikoron ezeknek el kell végezni?


versetul 5

de Jézus, megfelelvén nekik, kezdé mondani: lássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket!


versetul 6

mert sokan jőnek én nevembe, mondván, én vagyok a Krisztus, és sokakat csalnak meg.


versetul 7

de mikoron hallandotok hadakat és hadakról való híreket, meg ne háborodjatok, mert meg kell lenni, de nem mindjárást leszen vége.


versetul 8

mert egy nép más nép ellen feltámad, és ország ország ellen, és lesznek földindulások gyakori helyeken, és lesznek éhségek és háborúságok. a bánatoknak elei ezek.


versetul 9

de ti megőrizzétek magatokat! mert elárulanak titeket az ő tanácsukba és zsinagógájukba, megverettettek, és vitettek fejedelmek és királyok alá, énérettem, azoknak bizonyságára.


versetul 10

de annakelőtte szükség, hogy minden népeknél prdikálják az evangéliumot.


versetul 11

és mikoron elárulnak, és elvisznek titeket, ne gondolkodjatok azelőtt rajta, mit mondjatok, se gondot ne viseljetek rá, de valami az órába adatik nektek, azt szóljátok. mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szentlélek.


versetul 12

elárulja kedig atyafiú atyafiát halálra, és az atya a fiát, és a fiak feltámadnak szüleik ellen, és megölik őket.


versetul 13

és mindeneknél gyűlöségbe lesztek az én nevemért. de aki véghez viszi dolgát, az üdvözül.


versetul 14

továbbá mikoron látjátok a pusztaságnak utálatosságát, kiről szólt Dániel próféta, hogy áll ott, hol nem kellene, aki olvassa, értse. akkoron kik zsidóságba lesznek, fussanak a hegyekre.


versetul 15

aki kedig a ház fejin leend, le ne szálljon a házba, se be ne menjen, hogy valamit kihozzon az ő házából.


versetul 16

és az, aki a mezőn vagyon, ne térjen azokért, kiket hátul hagyott, hogy felvenné palástját.


versetul 17

de jaj a nehézkeseknek és a szoptatóknak az napokba.


versetul 18

de imádkozzatok, hogy az ti futásotok ne legyen télbe,


versetul 19

mert a napok oly háborúságos lesznek, melyek nem voltanak állatoknak kezdetétől fogva, melyeket teremtett Isten mindez ideig, sem lesznek is.


versetul 20

és ha az Úr meg nem rövidítette volna a napokat, semmiképpen nem üdvözülne mind az egész test. de az választottakért, kiket választott, megrövidíti a napokat.


versetul 21

és akkoron ha ki mondandja nektek: ihol vagyon a Krisztus, ahol vagyon, ne higgyetek.


versetul 22

mert sok hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jegyeket tesznek, és csodákat, hogy megcsalnák ( ha lehetne) még az választottakat is.


versetul 23

ti kedig eltávoztassátok, ím mindeneket megmondtam nektek azelőtt.


versetul 24

továbbá az napokban, a gyötrelemnek utána, a nap meghomályosul, és a hold nem adja az ő fényét,


versetul 25

az égnek csillagi leesnek, és az jószágok, kik az egekbe vannak, megzendülnek.


versetul 26

és akkoron meglátják embernek fiát jőni a ködökbe, nagy hatalommal és dicsőséggel.


versetul 27

akkoron elbocsátja az ő angyalit, és égibe gyűjti az ő választottit a négy szelek felől, a földnek mélységétől fogva mind az égnek magasságáig.


versetul 28

a fügefáról vegyetek hasonlatosságot, kinek mikoron az ő ága immár gyenge, és leveleket teremtett, tudjátok, hogy közel vagyon a nyár.


versetul 29

azonképpen ti is, mikoron látjátok ezeket meglenni, tudjátok, hogy közel vagyon, az ajtó előtt.


versetul 30

bizony mondom nektek, el nem múlik ez nemzetség, mígnem ezek mind meglesznek.


versetul 31

az menny és a föld elmúlnak, de az én beszédim el nem múlnak.


versetul 32

továbbá az napot és az időt senki nem tudja, még az angyalok is, kik mennyországba vannak, még az Fiú is, hanem csak az Atya ő maga.


versetul 33

lássátok, vigyázzatok és imádkozzatok, mert nem tudjátok, mikoron leszen az idő.


versetul 34

miképpen az ember, ki messze ment, elhagyta házát, szolgáira bízta, és mindegyiknek meghagyta, mit műveljen, és az ajtótartónak parancsolt, hogy vigyázzon.


versetul 35

vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikoron az Úr hazajő, este avagy éjfélkoron avagy tyúkszókor vagy reggel.


versetul 36

talán hirtelen jött meg, és talál titeket, hogy alusztok.


versetul 37

továbbá, amit nektek mondok, mindeneknek mondom, hogy vigyázzatok!

Capitole:


Cărți