capitolul 5
Azon a napon így énekelt Debóra és Bárák, Abínóam fia:
Hogy a vezérek vezettek Izráelben;
hogy a nép önként fölkelt:
áldjátok az Urat!
Halljátok meg, királyok,
figyeljetek, fejedelmek!
Én, én az Úrnak éneket mondok,
dicséretet zengek az Úrnak, Izráel Istenének.
Uram, amikor Széírből kijöttél,
amikor Edóm mezejéről kivonultál:
rengett a föld, csepegett az ég,
a fellegek is vizet árasztottak.
A hegyek megrendültek az Úr színe előtt,
még a Sínai is, az Úrnak, Izráel Istenének színe előtt.
Samgarnak, Anát fiának napjaiban,
Jáél idejében kihaltak voltak az utak,
és az útra kelők tekervényes ösvényekre tértek.
Elpusztultak a bekerítetlen helységek Izráelben, teljesen elpusztultak,*
amíg én, Debóra, föl nem keltem,
föl nem keltem Izráel anyjaként.
Új isteneket választottak,
és akkor harc támadt a kapuk előtt;*
ám pajzs és dárda nem volt látható
a negyvenezernél Izráelben.
Szívem azoké, akik parancsolnak Izráelben,
azoké, akik a nép közül önként ajánlkoztak.
Áldjátok az Urat!
Akik fehér szamarakon nyargaltok,
akik szőnyegeken ültök,
és akik úton vagytok: mind énekeljetek!
A vizet osztók hangja az itatóvályúnál,*
az beszéli el az Úr igaz tetteit,
Izráel falvai iránti igazságát.
Így vonult a kapukhoz az Úr népe!
Serkenj föl, serkenj föl, Debóra!
Serkenj föl, serkenj föl, mondj éneket!
Kelj föl, Bárák,
és fogd a foglyaidat, Abínóam fia!
Akkor lejött a dicső maradék,
az Úr népe lejött hozzám, a hatalmasok ellen.*
Efraimból lejöttek azok, akiknek a gyökere Amálékban van:
utánad Benjámin, a te népeddel együtt.
Mákírból jöttek a vezérek
és Zebulonból a vezéri pálcát hordozók,
Issakár fejedelme, a Debórával tartók,
és mind Issakár, mind Bárák a völgybe rohantak követőikkel.
Rúben tartományában nagy fontolgatások voltak.
Miért maradtál mégis ülve a karámok között?
Hogy hallgasd, amint a nyájnak furulyáznak?
Rúben tartományában nagy fontolgatások voltak!
Gileád a Jordánon túl maradt.
Hát Dán miért időzik hajóinál?
Ásér ülve nyugszik a tenger partján.
De Zebulon, a halálra elszánt lelkű nép,
meg Naftáli is a mezőség magaslatain!*
Királyok jöttek és harcoltak;
akkor harcoltak a Kánaán királyai
Taanaknál, Megiddó vizénél,
de egy darab ezüstöt sem szerezhettek.
A mennyből harcoltak a csillagok,
pályájukról harcoltak Siserával!
A Kísón patakja elsodorta őket,
az ősi patak, Kísón patakja!
Végy erőt, én lelkem!
Akkor csattogtak a lovak patái
a vágtatásban, amikor vágtattak paripáik.
Átkozzátok Mérózt, mondta az Úr angyala,
átkozva átkozzátok lakóit!
Mert nem jöttek az Úr segítségére,
az Úr segítségére harcosai közé.
De minden asszonynál áldottabb Jáél,
a kéni Heber felesége,
minden sátorban lakó nőnél áldottabb legyen.
Vizet kértek tőle, s ő tejet adott,
díszes csészében tejszínt hozott.
Baljával a sátorcövekért,
jobbjával pedig a munkások pörölyéért nyúlt.
Ütötte Siserát, szétzúzta a fejét,
összetörte, átfúrta halántékát.
Lába elé roskadt, elesett, elterült;
lába elé roskadt, elesett.
Ahol leroskadt, ott vágódott el élettelenül.
Kinézett az ablakon, és jajgatott
Sisera anyja a rostély mögül:
Miért késik megjönni harci szekere?
Kocsigördülése hol késlekedik?
Legbölcsebb udvari asszonyai válaszoltak neki,
ő meg egyre csak magában ismételgette szavait:
Talán zsákmányra leltek, és most azon osztozkodnak?
Egy-két rabnő is jut minden férfinak,
a festett kelmék Sisera zsákmányai lesznek,
a tarka szövetek, tarkán hímzett öltözetek,
egy színes kendő, két tarka ruha
jut a nyakukba zsákmányul.*
Így vesszen el minden ellenséged, Uram!
De akik szeretnek téged, tündököljenek,
mint a kelő nap a maga erejében!
És megnyugodott a föld negyven esztendeig.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly