Mózes első könyve
capítulo 25
Ábrahám halála
verso 1
És Ábrahám ismét vett magának feleséget és a neve volt Ketúro.
verso 2
És ez szülte neki Zimront, Joksont, Medont és Midjont, Jisbokot és Súáchot.
verso 3
Jokson pedig nemzette Sevót és Dedont; Dedon fiai pedig voltak: Ássúrim, Letúsim és Leummim.
verso 4
Midjon fiai pedig: Éfó, Éfer, Chánóch, Ávido és Eldoo; mindezek Ketúro fiai.
verso 5
És odaadta Ábrahám mindenét, amije volt, Izsáknak.
verso 6
Az ágyasok fiainak pedig, akik Ábraháméi voltak, adott Ábrahám ajándékokat és elküldte őket Izsák, az ő fia mellől még az ő életében, kelet felé, a keleti országba.
verso 7
És ezek Ábrahám életéveinek napjai, amelyeket élt: százhetvenöt év.
verso 8
Kimúlt és meghalt Ábrahám szép vénségben, öregen és éleltelten és eltakaríttatott népéhez.
verso 9
És eltemtték őt Izsák és Ismáel, az ő fiai a Máchpéla barlangjába, Efrón, Cóchár fiának, a chittinek mezejébe, amely Mámré előtt van;
verso 10
abba a mezőbe, melyet megvett Ábrahám Chész fiaitól; oda temettetett Ábrahám és Sára, az ő felesége.
verso 11
És volt Ábrahám halála után, Isten megáldotta Izsákot, az ő fiát; Izsák pedig lakott Lácháj-Rói kútja mellett.
Ismáél utódai
verso 12
Ezek pedig nemzetségei Ismáelnek, Ábrahám fiának, akit szült Hágár, az egyiptomi nő, Sára szolgálója, Ábrahámnak.
verso 13
És ezek a nevei Ismáel fiainak, neveikkel nemzetségeik szerint: Ismáel elsőszülötte: Nevojósz, Kédor, Ádbeél és Mivszom;
verso 15
Chádár, Témo, Jetúr, Nófis és Kédmo.
verso 16
Ezek Ismáel fiai és ezek a neveik, az ő tanyáikon és váraikban, tizenkét fejedelem, nemzetségeik szerint.
verso 17
És ezek Ismáelnek életévei: százharminchét év; ő kimúlt és meghalt és eltakaríttatott népéhez.
verso 18
És laktak Chávilotól Súrig, mely Egyiptom előtt van, egész Ássúrig; összes testvérei előtt telepedett meg.
Jákób és Ézsau
verso 19
És ezek nemzetségei Izsáknak, Ábrahám fiának: Ábrahám nemzette Izsákot.
verso 20
És Izsák negyven éves volt, midőn elvette Rebekát, az arámi Beszúél leányát, Páddán-Áromból az arámi Lábánnak nővérét, magának feleségül.
verso 21
És fohászkodott Izsák az Örökkévalóhoz feleségéért, mert magtalan volt és az Örökkévaló meghallgatta fohászát és fogant Rebeka, az ő felesége.
verso 22
De tolakodtak a gyermekek az ő bensejében. És ő mondta: Ha így van, minek vagyok én? És elment, hogy megkérdezze az Örökkévalót.
verso 23
És mondta neki az Örökkévaló: Két nép van méhedben és két nemzet válik ki bensődből; az egyik nemzet erősebb lesz a másik nemzetnél és az időseb szolgál majd az ifjabbnak.
verso 24
És beteltek napjai, hogy szüljön és íme, ikrek voltak méhében.
verso 25
És kijött az első, vörhenyes, egészben olyan, mint egy szőrös köpeny, és elnevezték Ézsaunak.
verso 26
Azután kijött az ő testvére és keze belefogódott Ézsau sarkába és elnevezték Jákobnak; Izsák pedig hatvan éves volt, midőn (Rebeka) szülte őket.
verso 27
És felnőttek a fiúk és lett Ézsau vadászathoz értő ember, a mező embere, Jákob pedig jámbor ember, sátorlakó.
verso 28
És szerette Izsák Ézsaut, mert a vad szája íze szerint volt, Rebeka pedig Jákobot szerette.
Az elsőszülöttség joga
verso 29
És főzött Jákob főzeléket; Ézsau pedig jött a mezőről és fáradt volt.
verso 30
És mondta Ézsau Jákobnak: Adj ennem, kérlek, ebből a vörösből, mert fáradt vagyok; azért nevezték el Edómnak.
verso 31
Jákob pedig mondta: Add el nekem ezen a napon a te elsőszülöttségedet.
verso 32
És mondta Ézsau: Íme, én megyek a halál elé, minek is nekem az elsőszülöttség?
verso 33
De Jákob mondta: Esküdj meg nekem ezen a napon, és ő megesküdött neki; és eladta elsőszülöttségét Jákobnak.
verso 34
Jákob pedig adott Ézsaunak kenyeret és lencsefőzeléket; ez evett, ivott, fölkelt és elment. Így vetette meg Ézsau az elsőszülöttséget.
Libros
