capitolul 9
Dávid megkérdezte: Van-e még valaki, aki Saul házából megmaradt. Jonátánért hadd gyakoroljak vele kegyelmet!
Volt a Saul házának egy rabszolgája, a neve Cibá. Ezt Dávidhoz szólították. – Te vagy Cibá? – kérdezte tőle a király. Az így felelt: Szolgád az!
A király megkérdezte: Nincs-e még valaki a Saul házából, hogy Isten kedvességével lehetnék hozzá? Cibá így felelt: Van még Jonátánnak egy fia, aki sánta.
Hol van ő? – kérdezte tőle a király – Lodebánban van – felelte a királynak Cibá – Ammiél fiának, Mákirnak házában.
Dávid király hát érte küldött s elhozatta őt Lodebánból, Amiél fiának, Mákirnak házából.
Amikor Saul fiának, Jonátánnak fia, Méfibóset bement Dávidhoz, arcára borult. – Méfibóset! – szólt Dávid – Itt van szolgád! – felelte az.
Ne félj! – mondta neki Dávid – mert atyádért, Jonátánért mindenképpen kegyelmet gyakorlok veled. Atyádnak Saulnak minden mezejét visszaadom neked, s te mindenkor az én asztalomnál fogsz ebédelni.
Az meghajolt és szólott: Mi a te szolgád, hogy te olyan döglött ebre rátekints, mint amilyen én vagyok?
A király erre hívatta Cibát, Saul legényét és így szólt hozzá: Mindent, ami Saulé és egész házáé volt, odaadtam urad fiának.
Te fogod megmunkálni a földjét, meg a fiaid és rabszolgáid. Behordod neki a termést; így lesz urad fiának kenyere és eledele. De Méfibóset, uradnak fia asztalomnál fog étkezni mindenkor! Cibának tizenöt fia és húsz rabszolgája volt.
Amit parancsol uram, a király szolgájának – felelte Cibá a királynak – azt fogja tenni szolgád! Méfibóset pedig úgy evett a király asztalánál, mint a királyfiak közül egy.
Méfibósetnek volt egy kisfia, a neve Miká. Cibá házának minden lakója Méfibóset rabszolgája lett.
Méfibóset Jeruzsálemben lakott, mert állandóan a király asztalánál evett. Mindkét lábára sánta volt.