Az örömhír János szerint

capitolul 19


Capitole:


versetul 1

Akkor Pilátus elvitette és megostoroztatta Jézust.


versetul 2

A katonák tövisből koszorút fontak és fejére tették. Bíborköpenybe burkolták,


versetul 3

hozzáléptek és így szóltak: „Örvendj Zsidók Királya!” Majd arcára verdestek.


versetul 4

Azután újra kiment Pilátus és így szólt hozzájuk: „Nézzétek, kihozom őt, hogy lássátok: A vádra semmi okot nem találok benne,”


versetul 5

Jézus kiment hát a töviskoszorút és bíborköpenyt viselve.” Nézzétek az embert” – szólt nekik Pilátus.


versetul 6

Mikor a főpapok és a szolgák őt meglátták, ezt kiáltozták: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!” – „Vegyétek őt ti és feszítsétek meg – mondta nekik Pilátus. Én a vádra semmi okot nem találok benne.”


versetul 7

A zsidók ezt felelték neki: „Nekünk törvényünk van s a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiának mondotta magát.”


versetul 8

Mikor Pilátus ezt a szót hallotta, még jobban megrémült.


versetul 9

Újra bement a pretóriumba és megkérdezte Jézust: „Honnan való vagy?” De Jézus nem adott neki választ.


versetul 10

Azt kérdezte tőle Pilátus: „Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy elbocsássalak s hatalmam van arra, hogy megfeszíttesselek?”


versetul 11

„Nem volna semmi hatalmad ellenem – felelte neki Jézus –, ha felülről nem adták volna neked. Ezért nagyobb annak a vétke, aki átadott engem neked.”


versetul 12

Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy elbocsássa őt, de a zsidók azt kiáltozták: „Ha elbocsátod őt, nem vagy a császár barátja. Ellentmond a császárnak mindenki, aki magát királlyá teszi.”


versetul 13

Pilátus, ahogy meghallotta ezeket a szavakat, kivezettette Jézust és leült az ítélőszékre, a Mozaik-kövezetnek, héberül Gabbathának nevezett helyen.


versetul 14

A pászka előkészülete volt, körülbelül a hatodik óra. Azt mondta a zsidóknak: „Nézzétek! Itt a királyotok!”


versetul 15

Azok kiáltoztak: „Vidd el! Vidd el! Feszíttesd meg!” – „A ti királyotokat feszíttessem meg?” – kérdezte tőlük Pilátus. A főpapok felelték: „Nincs királyunk, hanem csak császárunk.”


versetul 16

Akkor odaadta őt nekik, hogy megfeszítsék. Átvették tehát Jézust.


versetul 17

Keresztjét hordozva kiment arra a helyre, melyet Koponyák helyének, héberül Golgotának neveznek.


versetul 18

Ott megfeszítették. Vele együtt innen is, onnan is, két másikat is megfeszítettek, középütt Jézust.


versetul 19

Pilátus feliratot is írt és azt a keresztre helyezték: – „Názáreti Jézus, a Zsidók Királya” –, volt a felirat.


versetul 20

Ezt a feliratot sok zsidó olvasta, mert az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz. Héberül, római nyelven és hellénül volt írva.


versetul 21

A zsidók főpapjai azt mondták Pilátusnak: „Ne írd azt, hogy a zsidók királya, hanem, hogy ő mondotta, hogy a zsidók királya vagyok.”


versetul 22

De Pilátus ezt felelte: „Amit megírtam, megírtam.”


versetul 23

Mikor a katonák Jézust megfeszítették, fogták ruháit és négy részre osztották, mindenik katonának egy rész jutott. A köntös felől, mely varrásnélküli volt, a felső résztől kezdve az egész egyből volt szőve,


versetul 24

– megbeszélést folytattak egymással: „Ne hasítsuk el, hanem vessünk sorsot, kié legyen, hogy ez az írás beteljesedjék: Ruhámat széjjelosztották, köntösömre sorsot vetettek.” Ezt tették a katonák.


versetul 25

Ott álltak a keresztnél Jézus anyja, anyjának testvére, Mária a Klopászé és magdalai Mária.


versetul 26

Jézus látta, hogy mellette áll anyja és az a tanítvány, akit szeretett és megszólította anyját: „Nézd, ő lesz a fiad!”


versetul 27

Azután így szólt a tanítványhoz: „Nézd, ő lesz az anyád!” Attól az órától fogva a tanítvány magához vette őt.


versetul 28

Ezután Jézus, minthogy látta, hogy már minden elvégeztetett arra, hogy az írás beteljesedjék, így szólt: „Szomjazom.”


versetul 29

Volt ott egy ecettel telt edény, egy ecettel telt szivacsot izsópra helyezve a szájához vittek:


versetul 30

Mikor Jézus elfogadta az ecetet, így szólt: „Elvégeztetett!” Azután lehajtotta fejét, és szellemét átadta Atyjának.


versetul 31

Előkészület ideje volt , s mert a következő nap a szombat nagy napja volt, a zsidók megkérték Pilátust, hogy töresse össze a megfeszítettek lábszárát s vétesse le őket, hogy szombaton a testek a keresztfán ne maradjanak.


versetul 32

Elmentek tehát a katonák s az elsőnek és a másiknak, akit vele együtt megfeszítettek, összetörték a lába szárát.


versetul 33

Mikor azonban Jézushoz érkeztek és látták, hogy már halott, nem törték össze a lábát,


versetul 34

hanem az egyik katona dárdáját az oldalába döfte. A sebből tüstént vér és víz folyt ki.


versetul 35

Az, aki látta, bizonyságot tett róla s az ő tanúságtétele igaz. Ő tudja, hogy igazat mond és azért mondja, hogy ti is higgyetek.


versetul 36

Mert azért történtek meg ezek, hogy beteljesedjék ez az írás: „Csontjait nem fogják összezúzni.”


versetul 37

Megint egy másik írás ezt mondja: „Meg fogják látni azt, kit általszegeztek.”


versetul 38

Ezek után Arimátiából való József, aki a zsidóktól való félelem miatt Jézusnak csak titkon volt tanítványa, arra kérte Pilátust, hogy Jézus testét elvihesse. Pilátus megengedte. Erre elment és levette a testét.


versetul 39

Odament Nikodémus is, aki első esetben éjjel ment hozzá és körülbelül száz fontnyi mirha és áloé-keveréket hozott.


versetul 40

Fogták azután Jézus testét és az illatszereket mellé téve körülkötötték vászonszalagokkal, ahogy a zsidóknál a temetkezés szokásban volt.


versetul 41

Volt azon a helyen, ahol megfeszítették, egy kert, a kertben egy új sír, melybe még senkit sem helyeztek el,


versetul 42

mivel ez a sír közel volt, a zsidók előkészülete miatt odahelyezték Jézust.

Capitole:


Cărți