Az örömhír János szerint

capitolul 2


Capitole:


versetul 1

Harmadnapon menyegző lett a galileai Kánában. Jézusnak anyja is ott volt.


versetul 2

Meghívták továbbá Jézust és tanítványait is a menyegzőbe.


versetul 3

De hamar elfogyott a boruk, mire Jézus anyja így szólt fiához: „Boruk nincs.”


versetul 4

„Mi közünk ehhez, óh asszony? – felelte neki Jézus. Még nincs itt az én órám.”


versetul 5

„Tegyétek meg, amit mond nektek!” – szólt anyja a felszolgálókhoz.


versetul 6

A zsidók tisztálkodási szokásának elvégzésére volt ott hat kőkorsó, melyek közül egybe-egybe két-három metréta fért.


versetul 7

„Töltsétek meg a korsókat vízzel!” – szólt Jézus, és színig megtöltötték azokat.


versetul 8

Majd így szólt hozzájuk: „Most merítsetek és vigyetek a násznagynak!” Azok vittek.


versetul 9

Mikor a násznagy megízlelte a borrá lett vizet és nem tudta honnan való – a felszolgálók ellenben, akik a vizet merítették, tudták –, szólította a násznagy a vőlegényt


versetul 10

és így szólt hozzá: „Minden ember a jó bort teszi fel először, és ha már részegek, a silányabbat, te ellenben a jó bort mostanra tartogattad.”


versetul 11

Ezt kezdeti jelként tette Jézus a galileai Kánában és vele láthatóvá tette dicsőségét. Tanítványai erre hittek benne.


versetul 12

Ezután Jézus anyjával, testvéreivel és tanítványaival lement Kapernaumba és egy pár napig ott maradtak.


versetul 13

Közel volt a zsidók pászka-ünnepe és Jézus felment Jeruzsálembe.


versetul 14

Ott talált a szenthelyen ülve marha-, juh- és galambárusokat és pénzváltókat,


versetul 15

– mire kákakötélből ostort font: valamennyit kiűzte a szenthelyről, a juhokat is, marhákat is, a pénzváltók váltópénzét kiöntötte, az asztalokat felfordította,


versetul 16

a galambárusoknak pedig ezt mondta: „Vigyétek ezeket innen! Atyám házát ne tegyétek kalmárok házává!”


versetul 17

Tanítványai visszaemlékeztek rá, hogy meg van írva: „A házad miatt való féltékenység emészt engem.”


versetul 18

Erre megszólaltak a zsidók: „Micsoda jelt mutatsz nekünk annak igazolására, hogy ezeket mered tenni?”


versetul 19

Jézus azt felelte nekik: „Bontsátok le ezt a templomot, s én három nap alatt felépítem.”


versetul 20

„Negyvenhat éven át épült ez a templom – felelték most a zsidók –, és te három nap alatt felépíted azt?”


versetul 21

De ő testének templomáról beszélt.


versetul 22

Mikor aztán a halottak közül feltámadott, tanítványai visszaemlékeztek rá, hogy ezt mondotta, s hittek az írásnak és annak a szónak, amelyet Jézus mondott.


versetul 23

Mikor a pászka-ünnepen fönt volt Jeruzsálemben, sokan hittek nevében, figyelve azokat a jeleket, amelyeket tett,


versetul 24

csakhogy Jézus nem bízta magát rájuk, mivelhogy mindnyájukat ismerte,


versetul 25

és mert nem volt szüksége arra, hogy valaki tanúságot tegyen valamely emberről, mert maga is jól tudta, hogy mi lakik az emberben.

Capitole:


Cărți