Szent Lukács evangéliuma

capitolul 12


Capitole:


versetul 1

mikoron kedig sok seregek gyülekeztek volna úgyannyira, hogy egymást nyomdoknák, kezdé mondani az ő tanítványinak kiváltképpen: megőrizzétek magatokat a farizeusoknak kovászától, mely az képmutatás!


versetul 2

mert semmi nincsen elfedezve, mely ki ne jelentessék, és semmi elrejtve, ki meg ne tudassék.


versetul 3

mert amelyeket sötétbe mondottatok, a világoson hallatik meg. és valamit fülbe szóltatok az ágyas házba, a háztetőbe prédikáltatik.


versetul 4

mondom kedig nektek, én barátimnak: meg ne rettenjetek azoktól, kik megölik a testet, és annakutána semmi nincs, mit továbbá tehessenek.


versetul 5

ím, megmutatom nektek, kitől féljetek: féljetek attól, ki minekutána megölend, hatalma vagyon bocsátni pokolra. úgy mondok nektek, azt féljétek!


versetul 6

nemde öt verebet árulnak-e két kis pénzen, és annak egyik nincsen elfeledve Isten előtt?


versetul 7

nektek kedig a fejeteken való hajszálak is meg vannak számlálva. ne féljetek azért, sok verebeknél becsületesbek vagytok ti!


versetul 8

mondom kedig nektek, minden valaki valland engemet emberek előtt, Embernek Fia is vallja azt Istennek angyali előtt.


versetul 9

aki kedig megtagad engemet emberek előtt, megtagadtatik Istennek angyali előtt.


versetul 10

és minden valaki mondand valami szót Embernek Fia ellen, megbocsáttatik neki. annak kedig, ki Szentlélek ellen káromlást teend, meg nem bocsáttatik.


versetul 11

mikoron kedig visznek titeket a zsinagógákba a főnépek és fejedelmek eleibe, ne legyetek szorgalmatosak, mi módon avagy mit feleljetek, avagy mit mondjatok,


versetul 12

mert az Szentlélek azon órába megtanít titeket, mit kelljen mondanotok.


versetul 13

mondá kedig neki egy a sereg közül: Mester, mondjad az én atyámfiának, hogy ossza meg velem az örökségét!


versetul 14

mondá ő annak: ember, ki tett engem osztóvá avagy bíróvá köztetek?


versetul 15

és mondá nekik: lássatok, és magatokat őrizzétek meg minden fösvénységtől, mert valakinek életi nem azoknak bővelkedéséből függ, akiket bír.


versetul 16

monda kedig nekik egy hasonlatosságot imígyen szólván: egy gazdag embernek mezeje hoza bőséges terméseket.


versetul 17

és gondolja vala ő magába mondván: mit tegyek, ha nincsen hova raknom az én mezőm hasznát?


versetul 18

azt művelem, hogy elbontom az én csűrömet, és nagyobban csinálom, és oda gyűjtök mindeneket, melyek termettek nekem, és jószágomat is.


versetul 19

és mondok az én lelkemnek: lelkem, elég sok jód vagyon berakva, melyekkel megéred sok esztendeig, nyugodjál, egyél, igyál, lakjál!


versetul 20

mondá kedig neki Isten: bolond, ez éjjel megkérik lelkedet tőled, akiket kedig szerzettél, kié lesznek?


versetul 21

így vagyon, aki kincset gyűjt, és nem gazdag Istenhez.


versetul 22

mondá kedig az ő tanítványinak: azért mondom nektek, ne legyetek szorgalmatosak életetekről, mit egyetek, se testetekről, mit vegyetek rá!


versetul 23

a lélek nagyobb az eledelnél, és a test nagyobb a ruhánál.


versetul 24

nézzétek meg a hollókat, mert nem vetnek, sem aratnak, kiknek nincsen pincéjük, sem csűrük, és az Isten elélteti azokat. mennyivel inkább becsületesbek vagytok ti azoknál?


versetul 25

kicsoda kedig közületek, ki az ő szorgalmatosságával adhat egy arasznyit az ő állapotjához?


versetul 26

ha azért csak legkisebbet sem tehettek, a többiről mire vagytok szorgalmatosak?


versetul 27

nézzétek meg a liliomokat, mint növekednek: nem munkálódnak, sem fonnak. mondom kedig nektek, hogy még Salamon is minden ő dicsőségébe nem öltözött úgyan, mint ezeknek egyik.


versetul 28

ha kedig a szénát, ki ma a mezőn vagyon, és holnapon a kemencébe vetik, Isten így ruházza, mennyinél inkább titeket, kicsiny hitűek?


versetul 29

és ti ne keressétek, mit egyetek, avagy mit igyatok, és ne vitessetek igen fel!


versetul 30

mert mindezeket ez világnak népei keresik. a ti Atyátok kedig tudja, hogy ezekre szükségtek vagyon.


versetul 31

sőt, inkább keressétek először Istennek országát és az ő igazságát, és ezek mind hozzá adatnak nektek.


versetul 32

ne féljetek, kicsiny sereg, mert úgy lett kellemetes a ti Atyátoknak, hogy országot adna nektek!


versetul 33

adjátok el, mi birtotok alatt vagyon, és adjatok alamizsnát! csináljatok oly tüszőket, melyek meg nem avulnak, elfogyhatatlan kincset mennyországba, hova a lopó nem megyen, sem a moly meg nem rágja.


versetul 34

mert valahol kincsetek vagyon, az ti szívetek is ott leszen.


versetul 35

legyenek a ti ágyéktok felövezve, és égő szövétnekek a ti kezetekbe.


versetul 36

és ti hasonlatosak legyetek az oly emberekhez, kik várják az ő urukat, mikoron megtér a menyegzőből, hogy mikoron eljövend, és zörgetend, mindjárast megnyissák neki.


versetul 37

boldogok a szolgák, melyeket, mikoron az ő uruk eljő, vigyázva talál. bizony mondom nektek, hogy felövezi magát, és leülteti azokat, és járulván szolgál nekik.


versetul 38

és hogyha eljő az éjnek másodrészén, avagy harmadrészén jő el, és azonképpen találandja, boldogok azok a szolgák.


versetul 39

azt kedig tudjátok, hogy mikoron tudná az családos ember, mely órába jő el a lopó, bizonyával vigyázna, és nem hagyná megásni házát.


versetul 40

ti is azért készen legyetek, mert mely órába nem alítjátok, eljő Embernek Fia.


versetul 41

mondá kedig neki Péter: Uram, csak nekünk mondod-e ez példát, avagy mindeneknek?


versetul 42

mondá Úr neki: kit alítasz lenni bölcs és tudós sáfárnak, kit az Úr bízott az ő családján, hogy mikoron ideje leszen, eledelt adjon nekik?


versetul 43

boldog az a szolga, melyet, mikoron az ő ura eljő, talál ilyen módon művelkedőt.


versetul 44

bizony mondom nektek, hogy mindeneket, kiket bír, rábíz.


versetul 45

hogyha kedig valamely gonosz szolga fogja az ő szívébe mondani: későn jő meg az én uram, és fogja verni a szolgákat és szolgálóleányokat, fog enni és innia és megrészegülni.


versetul 46

a szolgának ura megjő a napon, melyen nem reméli, és az órába, melyet nem tud. és megosztja őtet, és az ő fél részét veti a hitetlenekkel.


versetul 47

az oly szolga kedig, ki megismerte az ő urának akaratját, és magát nem szabta hozzá, és nem tett az ő akaratja szerint, igen megveretik.


versetul 48

de aki nem ismerte, és méltókat cselekedett, kevés ütésekkel veretik. mert mindennek, kinek sokat adtanak, sokat kérnek meg tőle. és kinek sokat ajánlottak, többet kérnek meg attól.


versetul 49

tűz bocsátni jöttem ez földre. és mit akarok, hanem hogy felgyulladjon?


versetul 50

vagyon kedig keresztség, kibe meg kell titeket keresztelnem. és miképpen gyötrettem, míg el nem végeztetik.


versetul 51

azt alítjátok-e, hogy békesség bocsátni jöttem ez földre? nem, hanem azt mondom nektek, hogy elválasztást.


versetul 52

mert lesznek innen tova öten egy házba megoszolván, hárman kétfelé, és ketten háromfelé oszolnak.


versetul 53

az atya a fiú ellen, és a fiú az atyja ellen, az anya leánya ellen, és leánya anyja ellen, a napa menye ellen, és menye napa ellen.


versetul 54

mond vala kedig a seregeknek: mikoron ködöt látandotok, feltámadtat napnyugat felől, legottan mondjátok: záporeső jő, és úgy leszen.


versetul 55

és mikoron a déli szél fú, azt mondjátok, hogy meleg leszen, és megleszen.


versetul 56

képmutatók, az égnek és földnek színét meg tudjátok választani, ezt ez időt kedig mire nem választjátok meg?


versetul 57

mire hogy tinnenmagatoktól nem tesztek ítéletet felőle, ami igaz?


versetul 58

mikoron kedig mégy az te pereseddel egy úton a fejedelemhez, azon légy, hogy megszabadulj tőle, mert netalántán a bíró eleibe vonszon tégedet, a bíró fog adni a kínzónak, a kínzó fogjon a tömlőcbe tenni.


versetul 59

mondom neked, ki nem mégy onnét, mígnem megadod az legutolsó kis fillért is.

Capitole:


Cărți