Szent Lukács evangéliuma

capitolul 4


Capitole:


versetul 1

Jézus kedig teljes Szentlélekkel megtére Jordán mellől, és kényszerítteték Léleknek miatta a pusztába,


versetul 2

és negyven napokon kísértetik vala az ördögtől, mely napokon semmit nem evék. és mikoron az napok beteltenek volna, megéhezék.


versetul 3

és mondá neki az ördög: ha Istennek Fia vagy, mondjad imez kőnek, hogy legyen kenyérré!


versetul 4

és felele neki Jézus mondván: meg vagyon írván: nemcsak kenyérrel él ember, de Istennek minden beszédével.


versetul 5

és vivé őtet az ördög egy magas hegyre, és megmutatá neki ez földnek kerekségének minden országit egy punkt időbe,


versetul 6

és mondá neki az ördög: neked adom ezt ez hatalmat mindenestől, és ezeknek dicsőségét, mert énnekem vannak adván, és kinek én akarom, annak adom.


versetul 7

azért ha te imádandasz engemet leborulván énelőttem, ezek mint tieid lesznek.


versetul 8

és felele Jézus, mondá neki: menj utánam sátán, mert meg vagyon írván: az te Uradat, Istenedet imádjad, és csak azt tiszteljed!


versetul 9

és vivé őtet Jeruzsálembe, és állatá őtet a templom tetejére, mondá neki: ha Istennek Fia vagy, bocsásd alá innét magadat!


versetul 10

mert meg vagyon írva, hogy az ő angyalinak parancsolt tefelőled, hogy megtartsanak tégedet,


versetul 11

és kezükbe vesznek téged, hogy meg ne sértsed kőbe az te lábadat.


versetul 12

és felele Jézus, mondá neki: meg vagyon mondván: ne kísértsed Uradat, Istenedet!


versetul 13

és minden kísértést elvégezvén elmene őtőle az ördög ideig.


versetul 14

és tére Jézus Szentlélek ihléséből Galileába. és kimene őfelőle az hír mind az egész tartományon.


versetul 15

és ő tanít vala az ő zsinagógájukba, és mindenektől dicsőíttetik vala.


versetul 16

és jöve Názáretbe, hol feltartatott vala, és bemene az ő szokása szerint szombat napon az zsinagógába, felkele, hogy olvasna.


versetul 17

adák neki Izajás próféta könyvét, és mihelyen felnyitá az könyvet, talála egy helyet benne, holott azt írták vala:


versetul 18

Úrnak lelke énrajtam, azért hogy megkent engemet, hogy szegényeknek evangéliumot hirdessek. bocsátott engemet, hogy megvigasszam, kik bánatos szívvel vannak, hogy hirdessek foglyoknak megszabadulást, vakoknak látást, berekesztetteknek megnyitást,


versetul 19

hogy Úrnak kellemetes prédikálanék.


versetul 20

és az könyvet betevén megadá a szolgának, és leüle. és az zsinagógába mindenek szemei rá valának figyelmetesek.


versetul 21

kezdé kedig nekik mondani: ma teljesedett be ez Írás az ti fületekbe.


versetul 22

és mindnyájan bizonyságot adnak vala neki, és csodálkoznak vala az ő beszédének malasztján, mely az ő szájából származik vala, és mondnak vala: nemde József fia-e ez?


versetul 23

és mondá nekik: bizonyával az hasonlatosságot mondjátok énnekem: orvos gyógyíts magadat! valamit hallottunk, hogy műveltél Kafarnaumba, műveld itt is, a te hazádba!


versetul 24

mondá kedig: bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem volt kellemetes az ő hazájába.


versetul 25

de igazsággal mondom nektek, sok özvegyek valának Illésnek napjaiba Izrael között, mikoron betétetett vala a mennyország három esztendeig és hat hónapig, mikoron lett volna nagy éhség minden földön,


versetul 26

és azok közül egyikhez sem bocsáttaték Illés, hanem csak Szidon tartománynak Szárepta nevű városába egy özvegyasszonyhoz.


versetul 27

és sok poklosok valának Izrael között Elizeus próféta idejében, és azok közül senki meg nem tisztula, hanem csak Naamán, Szíriából való.


versetul 28

és mindnyájan a zsinagógába megtelének haraggal, hogy ezt hallák.


versetul 29

és feltámadának, és kiveték őtet a városból, és vivék mind az hegynek tetejéig, melyen az várost építették vala, hogy onnét levetnék.


versetul 30

ő kediglen általuk menvén közöttük elmegyen vala.


versetul 31

és jöve Kafarnaumba Galileának városába, és ott őket tanítja vala szombat napokon.


versetul 32

és elálmélkodnak vala az ő tudományán, mert az ő beszéde vala egybeszerkesztetve hatalommal.


versetul 33

és vala a zsinagógába egy ember, kibe vala ördögnek förtelmes lelke, ez felüvölte nagy felszóval mondván:


versetul 34

no, azért mi közünk vagyon veled nekünk názáretbeli Jézus? azért jöttél-e, hogy elvezess minket? tudlak, ki vagy: Istennek amaz szenti.


versetul 35

és megfeddé őtet Jézus mondván: némulj meg, és menj ki őbelőle! és mikoron leejtette volna őtet az ördög, kimene belőle, de semmit neki nem árta.


versetul 36

és lőn félelem mindeneken, és szólnak vala önköztük mondván: micsoda beszéd ez? mert ugyan hatalommal és hatalmassággal parancsol a förtelmes lélkeknek, és kimennek?


versetul 37

és viselik vala az ő hírét minden helyen és mindenfelé a határos tartományokon.


versetul 38

mikoron felkelt volna kedig Jézus a zsinagógából, bemene Simonnak házába, holott Péternek napát igen leli vala az hideg, és kérék őtet az asszonyért.


versetul 39

és állván őfelette megfeddé az hideget, és a hideg elhagyá őtet. mindjárast kedig felkelvén szolgál vala nekik.


versetul 40

mikoron kedig a nap elnyugodnék, mindenek, kiknek betegük volna különb-különb betegségekkel, őhozzá hozzák vala. és ő mindenikre kezét rávetvén meggyógyítja vala őket.


versetul 41

az ördögök is kimennek vala sokakból üvöltvén és mondván: te vagy a Krisztus, amaz Istennek Fia! és megfeddvén nem hagy vala nekik szólni, mivelhogy tudják vala, hogy ő volna a Krisztus.


versetul 42

az nap meglévén kedig kimegyen vala a pusztába, és a seregek keresik vala őtet, és jövének mindaddig, hol ő vala, és megtartóztatják vala őtet, hogy el ne menne tőlük.


versetul 43

kiknek ő mondá: más városoknak is szükség nekem, hogy hirdessem evangélium által Istennek országát, mert azért bocsáttattam.


versetul 44

és prédikál vala Galileának zsinagógáiba.

Capitole:


Cărți