Jeremiás próféta könyve

capitolul 32


Capitole:


versetul 1

Ez az a beszéd, amelyet Jeremiásnak mondott az Úr Cidkijjának, Júda királyának tizedik esztendejében. Ez az esztendő Nebukadneccar tizennyolcadik esztendeje.


versetul 2

Akkor már megszállta a babiloni király serege Jeruzsálemet, és Jeremiás próféta be volt zárva a börtön udvarába, amely Júda királyának palotájában volt.


versetul 3

Mert Cidkijjá, Júda királya záratta be őt, és azt mondta: Miért prófétálsz így, és miért mondod: „Ezt mondta az Úr: Íme, ezt a várost a babiloni király kezébe adom, és beveszi azt”?


versetul 4

És Cidkijjá, Júda királya sem menekül meg a káldeusok kezéből, hanem bizonnyal a babiloni király kezébe adatik; személyesen beszél vele, és szemtől szemben fogja látni.


versetul 5

És Babilonba viszi Cidkijját, és ott lesz mindaddig, amíg meg nem látogatom őt – ezt mondja az Úr. Ha hadakoztok a káldeusok ellen, nem lesz jó dolgotok!


versetul 6

Ekkor így szólt Jeremiás: Azt mondta nekem az Úr:


versetul 7

Íme, Hanamél, Sallumnak, nagybátyádnak a fia elmegy hozzád, és azt mondja: Vedd meg a mezőmet, amely Anátótban van, mert téged illet a megváltás joga, hogy megvedd.


versetul 8

Eljött azért hozzám Hanamél, a nagybátyám fia, az Úr beszéde szerint a börtön udvarához, és ezt mondta nekem: Kérlek, vedd meg a mezőmet, amely Anátótban, Benjámin földjén van, mert téged illet mint örököst, és tiéd a megváltás joga is, vedd meg hát magadnak! Akkor fölismertem, hogy az Úr szava ez.


versetul 9

Azért megvettem Hanaméltól, nagybátyám fiától a mezőt, amely Anátótban van, és kimértem neki a pénzt: tizenhét ezüstsékelt.


versetul 10

És okmányba foglaltam, lepecsételtem, és tanúkat is állítottam, majd kimértem a pénzt mérlegen.


versetul 11

Ezután kezembe vettem a vételről szóló okmányt, amely le volt pecsételve a törvényes rend szerint, és a pecsét nélküli levelet is.


versetul 12

És odaadtam a vételről szóló okmányt Bárúknak, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, Hanamélnek, a nagybátyám fiának szeme láttára, és a tanúk szeme láttára, akik be voltak írva a vételről szóló okmányba; és mindazon júdaiak szeme láttára, akik a börtön udvarán ültek.


versetul 13

És ezt parancsoltam a szemük előtt Bárúknak:


versetul 14

Azt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Fogd ezeket az okmányokat, a vételről szóló iratokat, a lepecsételtet és a pecsét nélkülit, és tedd cserépedénybe, hogy sok ideig elálljanak.


versetul 15

Mert azt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Fognak még házakat, mezőket és szőlőket venni e földön!


versetul 16

Majd e szavakkal könyörögtem az Úrhoz, miután odaadtam a vételről szóló okmányt Bárúknak, Nérijjá fiának:


versetul 17

Ó, Uram, Istenem! Íme, te alkottad a mennyet és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal, és nincs előtted semmi lehetetlen!


versetul 18

Irgalmasságot cselekszel ezerízig, de megfizetsz az atyák bűnéért a fiaikon őutánuk, te nagy Isten, te hatalmas, akinek neve Seregek Ura!


versetul 19

Nagyok a tanácsaid, és hatalmasak a cselekedeteid, szemed jól látja az emberek fiainak minden útját, és megfizetsz kinek-kinek útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.


versetul 20

Jeleket és csodákat tettél Egyiptom földjén, Izráel földjén és az emberek között egészen a mai napig, és olyan nevet szereztél magadnak, amely a mai napig megvan.


versetul 21

Kihoztad népedet, Izráelt Egyiptom földjéről jelekkel és csodákkal, hatalmas kézzel és kinyújtott karral, nagy rettegés közepette.


versetul 22

És nekik adtad e földet, amely felől megesküdtél atyáiknak, hogy tejjel és mézzel folyó földet adsz nekik.


versetul 23

Ők bementek, és birtokba vették, mindazonáltal nem hallgattak szavadra, és nem jártak törvényeid szerint. Semmit sem tettek meg abból, amit parancsoltál nekik, hogy tegyenek meg, ezért zúdítottad rájuk e vészt.


versetul 24

Íme, az ostromsáncok már a városig érnek, hogy bevegyék, és e város fegyver, éhínség és dögvész által a káldeusok kezébe adatik, akik megostromolják. Amit szóltál, meglett, íme, magad is látod.


versetul 25

És mégis azt mondtad nekem, ó, Uram Istenem: Vedd meg magadnak a mezőt ezüstön, és legyenek tanúid felőle! Holott ez a város a káldeusok kezére jut.


versetul 26

Majd ezt mondta az Úr Jeremiásnak:


versetul 27

Íme, én, az Úr, Istene vagyok minden testnek; vajon van-e, ami lehetetlen nekem?


versetul 28

Azért így szól az Úr: Íme, én e várost a káldeusok kezébe adom, és Nebukadneccar babiloni király kezébe, hogy bevegye.


versetul 29

És bemennek a káldeusok e városba, akik ostromolják, és fölgyújtják e várost, fölégetik azokkal a házakkal együtt, amelyeknek tetején a Baalnak tömjéneztek, és idegen isteneknek áldoztak italáldozatot, hogy engem haragra ingereljenek.


versetul 30

Mert Izráel fiai és Júda fiai ifjúságuktól fogva csak azt cselekedték, ami gonosz az én szememben, és Izráel fiai csak haragra gerjesztettek engem kezük cselekedeteivel – ezt mondja az Úr.


versetul 31

Mert csak bosszúságomra és haragomra volt ez a város, attól a naptól fogva, amelyen fölépítették, mindmáig, ezért el kell törölnöm színem elől


versetul 32

Izráel fiainak és Júda fiainak minden bűnéért, amelyet azért cselekedtek, hogy fölháborítsanak engem ők maguk, királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik és Júda férfiai és Jeruzsálem polgárai.


versetul 33

És háttal fordultak felém, nem arccal, holott tanítottam őket idejében; és noha tanítottam őket, nem voltak engedelmesek az intés befogadására.


versetul 34

Sőt utálatosságaikat abba a házba helyezték, amelyet nevemről neveznek, hogy tisztátalanná tegyék.


versetul 35

Magaslatokat emeltek a Baalnak a Ben-Hinnóm völgyében, hogy föláldozzák fiaikat és leányaikat a Moloknak, amit nem parancsoltam nekik, és még csak nem is gondoltam, hogy ilyen utálatosságot tesznek, és Júdát vétekbe viszik.


versetul 36

Most azért azt mondja az Úr, Izráel Istene e városnak, amely felől ti azt mondjátok, a babiloni király kezébe kerül fegyver, éhínség és dögvész miatt:


versetul 37

Íme, összegyűjtöm őket mindazokból az országokból, ahová elűztem őket haragomban, fölgerjedésemben és nagy fölháborodásomban, és visszahozom őket e helyre, letelepítem őket, és biztonságban élnek.


versetul 38

Népemmé lesznek, én pedig Istenük leszek.


versetul 39

És egy szívet és egy utat adok nekik, hogy engem féljenek mindenkor, és jól legyen dolguk nekik és fiaiknak őutánuk.


versetul 40

Örökkévaló szövetséget kötök velük, nem fordulok el tőlük, és jót teszek velük; az én félelmemet adom a szívükbe, hogy ne távozzanak el tőlem.


versetul 41

És örvendezem, ha jót cselekedhetem velük, teljes szívemmel és teljes lelkemmel, és bizonyosan beültetem őket ebbe a földbe.


versetul 42

Mert így szól az Úr: Amint ráhoztam e népre mindezt a nagy veszedelmet, úgy hozom rájuk mindazt a jót is, amit mondtam nekik.


versetul 43

Mert vesznek még mezőt ebben az országban, amely felől azt mondjátok: Pusztaság ez, emberek és jószág nélkül, és a káldeusok kezébe kerül.


versetul 44

Ezüstön vesznek mezőket, és okmányba foglalják, lepecsételik, és tanúkat állítanak Benjámin földjén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban, a hegyvidék, a síkság és a Délvidék városaiban, mert visszahozom őket a fogságból – ezt mondja az Úr.

Capitole:


Cărți