Jeremiás próféta könyve

Capitole:

… 20 21 22 23 24 …   ⇤ ← 22 → ⇥

versetul 1

Azt mondja az Úr: Menj Júda királyának palotájába, és beszéld el ezeket.

versetul 2

Ezt mondd: Halld meg az Úr szavát, Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, te és szolgáid és néped, akik bejártok e kapukon!

versetul 3

Azt mondja az Úr: Cselekedjetek törvényesen és igazságosan, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezéből! A jövevényt, az árvát és az özvegyet pedig ne nyomorgassátok! Ne erőszakoskodjatok, és ne ontsatok ki ártatlan vért ezen a helyen!

versetul 4

Ha ezt cselekszitek, akkor bemehetnek e ház kapuin a Dávid székében ülő királyok szekereken és lovakon szolgáikkal és népükkel együtt.

versetul 5

Ha pedig nem hallgattok e szavakra, önmagamra esküszöm – ezt mondja az Úr –, hogy elpusztul ez a ház!

versetul 6

Mert így szól az Úr Júda királyának házához:

Ha olyan lennél nekem, mint Gileád

vagy a Libánon csúcsa,

akkor is pusztasággá teszlek,

mint a lakatlan városokat.

versetul 7

Fölkészítem ellened a pusztítókat,

mindegyiket a maga fegyverével,

és kivágják válogatott cédrusaidat,

és tűzre vetik azokat.

versetul 8

Sok nép megy majd át e városon, és ezt kérdik egymástól: Miért művelte az Úr mindezt ezzel a nagy várossal?

versetul 9

És akkor azt mondják: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az ő Istenüknek szövetségét, és idegen istenek előtt borultak le, és azoknak szolgáltak.

versetul 10

Ne a halottat sirassátok,

és ne érte bánkódjatok,

hanem azt sirassátok, aki elmegy,

mert nem jön többé vissza,

és nem látja többé szülőföldjét.

versetul 11

Mert azt mondja az Úr Sallumról, Jósiás fiáról, Júda királyáról, aki apja, Jósiás után uralkodik: Aki kimegy erről a helyről, nem tér többé vissza.

versetul 12

Azon a helyen hal meg, ahová fogságba vitték, és nem látja többé e földet.

versetul 13

Jaj annak, aki nem igaz úton építi házát,

felső szobáit pedig törvényesség nélkül;

aki felebarátjával ingyen végeztet szolgálatot,

és nem adja meg neki munkája bérét.

versetul 14

Aki azt mondja:

„Nagy házat építek magamnak

és tágas felső szobákat”,

és ablakait szélesre készítteti

és cédrusfával burkoltatja be

és cinóbervörösre festeti.

versetul 15

Hát attól leszel király,

hogy halomra gyűjtöd a cédrust?

Atyád tán nem evett és nem ivott?

De méltányosan és igazságosan cselekedett,

ezért jó dolga volt.

versetul 16

Igazságosan ítélkezett

a szegény és a nyomorult dolgában,

ezért volt jó dolga.

Nem ez-e az igaz ismeret felőlem?

– ezt kérdi az Úr.

versetul 17

De a te szemed és szíved

csak nyereségre vágyik, az ártatlan vérére,

ragadozásra és erőszak elkövetésére.

versetul 18

Ezért azt mondja az Úr Jójákimról,

Jósiásnak, Júda királyának a fiáról:

Nem siratják így őt:

„Jaj, bátyám! Jaj, húgom!”

Nem siratják így őt:

„Jaj, uram! Jaj az ő dicsőségének!”

versetul 19

Úgy temetik el, mint a szamarat,

kivonszolják és kidobják

Jeruzsálem kapuin kívül!

versetul 20

Menj föl a Libánonra, és kiálts,

a Básánon is emeld föl szavadat!

Kiálts az Abárimról,

mert szeretőid mind odalettek.

versetul 21

Szóltam neked, amikor még jól volt dolgod,

de azt mondtad: Nem hallom!

Ifjúságodtól fogva az volt a szokásod,

hogy nem hallgattál a szavamra!

versetul 22

Minden pásztorodat elfújja a szél,

és akik szerettek, fogságba mennek.

Akkor szégyent vallasz majd,

és pironkodsz minden gonoszságodért.

versetul 23

Te, aki a Libánonon laksz,

és a cédrusfákon fészkelsz,

hogy fogsz majd nyögni,

amikor fájdalmak lepnek meg,

mint a szülő asszonyt a vajúdás!

versetul 24

Élek én – ezt mondja az Úr –, hogy ha Konjáhú, Jójákimnak, Júda királyának a fia pecsétgyűrű volna is a jobb kezemen, onnan is lerántanám!

versetul 25

Azok kezébe adlak, akik lelkedet keresik, azok kezébe, akiknek a tekintetétől félsz: Nebukadneccarnak, a babiloni királynak és a káldeusoknak a kezébe.

versetul 26

Elvetlek téged és anyádat, aki szült téged. Idegen földre vetlek; bár nem ott születtetek, de ott haltok meg!

versetul 27

Nem jöhetnek vissza arra a földre, ahová lelkük visszatérni kíván.

versetul 28

Vajon semmirevaló, törött edény-e

ez a férfi, ez a Konjáhú,

olyan edény, amelyet senki sem szeret?

Miért vetették el őt és utódát

és dobták olyan földre,

amelyet nem ismernek?

versetul 29

Föld, föld, föld!

Halld meg az Úr szavát!

versetul 30

Azt mondja az Úr:

Úgy jegyezzétek föl ezt a férfit,

mint gyermektelent,

mint olyan embert,

akinek nem lesz jó előmenetele életében.

Mert senkinek sem sikerül utódai közül

Dávid trónjára ülnie,

és nem uralkodhat többé Júdában.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52