Sámuel második könyve

chapter 5


Chapters:


verse #1

Ezután Izrael összes vénei elmentek Hebronba Dávidhoz és így szóltak: Nézd, mi a te csontod és húsod vagyunk.


verse #2

Míg Saul volt rajtunk király, te vezetted ki és be Izraelt. Amellett Jahve neked mondotta: Te fogod legeltetni népemet, Izraelt; te leszesz fejedelem Izraelen!


verse #3

Izrael vénei, ahogy elmentek Hebronba a királyhoz, Dávid király szövetséget kötött velük Hebronban, Jahve színe előtt. Ők meg királlyá tették Dávidot Izrael fölé.


verse #4

Dávid, mikor királlyá lett, harminc éves volt. Negyven évig uralkodott


verse #5

Hebronban, Júdán uralkodott hét esztendeig, és hat hónapig, Jeruzsálemben pedig harminchárom esztendeig egész Izraelen és Júdán.


verse #6

Mikor a király embereivel Jeruzsálembe ment a jebusziakhoz, kik azt a földet lakták; ezek így szóltak Dávidhoz: Nem jössz ide be, hanem a vakok és sánták vernek vissza téged, kik ezt mondják: Nem jön ide be Dávid!


verse #7

De Dávid elfoglalta Sion fellegvárát; ez lett a Dávid városa!


verse #8

Azon a napon ezt mondta Dávid: Bárki, aki a jebusziakat megveri és eljut a vízereszig, a sántákig és vakokig, kiket gyűlöl a Dávid lelke. Azért mondják: vak és sánta nem jön be a házba!


verse #9

Dávid hát bent ült a fellegvárban és elnevezte azt Dávid városának. Dávid Millótól befelé megépítette köröskörül az erődítést.


verse #10

Minthogy Dávid nagysága folyton nőtt, Jahve, a seregek Istene vele volt.


verse #11

Tirus királya is, Chirám követeket küldött Dávidhoz; aztán meg cédrus fákat, ácsokat és kőműveseket (küldött), s ezek házat építettek Dávidnak.


verse #12

Így ismerte föl Dávid, hogy Jahve megerősítette őt az Izrael fölötti királyságban, és hogy népéért, Izraelért királyságát magasra emelte.


verse #13

Jeruzsálemből azután, hogy Hebronból eljött, Dávid még több ágyast és feleséget vett magának, úgyhogy még további fiai, meg leányai születtek Dávidnak.


verse #14

Azoknak, akik Jeruzsálemben születtek neki, nevük a következő: Sammua, Nátán, Salamon;


verse #15

Jibchár, Elisua, Nefeg, Jáfia,


verse #16

Elisámá, Eljádáb, Elifélet.


verse #17

Amikor a filiszteusok meghallották, hogy Dávidot Izrael fölé királlyá kenték fel, az összes filiszteusok felvonultak, hogy Dávidra törjenek. Ahogy Dávid ezt meghallotta, alászállt a hegyi erősségbe.


verse #18

Midőn aztán a filiszteusok bejöttek és Refaim völgyében kiterjeszkedtek,


verse #19

Dávid megkérdezte Jahvét: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? – Vonulj föl! – felelte Jahve, mert okvetlenül kezedbe adom a filiszteusokat!


verse #20

Ekkor Dávid Bál-Pörácimba nyomult és ott megverte őket. Dávid akkor így szólt: Jahve úgy keresztültört ellenségeimen előttem, mintha vízár tört volna elő! Ennek megfelelően nevezték annak a helynek nevét Bál-Pörácimnak (áttörések urának).


verse #21

Bálványaikat is hátra hagyták ott; Dávid meg emberei pedig fölszedték azokat.


verse #22

De a filiszteusok megint csak betörtek és szétterjeszkedtek Refáim völgyében.


verse #23

Mikor Dávid megkérdezte Jahvét, azt felelte: Ne vonulj fel! Kerülj a hátuk mögé és a balzsamfák felől támadj nekik!


verse #24

Majd amikor a balzsamfák tetején meghallod az átvonulás hangját, akkor indulj meg, mert akkor vonul ki Jahve előtted, hogy leverje a filiszteusok táborát!


verse #25

Dávid úgy tett, ahogy Jahve parancsolta neki, s Gébából addig verte a filiszteusokat, amíg Gézerbe visz az út.

Chapters:


Books