Dániel könyvének szövege
11. fejezet
1. vers
A méd Dárius első évében az én kiállásom is támogatta és erősítette volt őt.
2. vers
És most hadd jelentsem meg neked az igazságot! Még három perzsa király áll elő; egy negyedik mindenkinél nagyobb gazdagságot gyűjt magának s mikor gazdagságában legerősebb lesz, mindent megmozgat Iónia királysága ellen.
3. vers
Aztán egy erős király támad; ki kiterjedt nagy birodalmon uralkodik majd és úgy cselekszik, ahogy kedve tartja.
4. vers
De ahogy föltámadt királysága, úgy törik majd össze s az ég négy szelének irányában szétoszlik; ám nem száll utódaira, nem is lesz az uralkodás az övéhez hasonló, mert királyságát szétszakítják és az nem ezeké, hanem másoké lesz.
5. vers
A dél királya meg fog erősödni; de annak vezérei közül egyik megerősödik, ellenében uralomra jut, uralma messzire kiterjed.
6. vers
Évek múltán szövetségre jutnak s dél királyának leánya hozzámegy észak királyához, hogy megegyezzenek egymással; de nem fogja megtartani a karnak erejét; nem fog megállani magva sem; idők folyamán kiszolgáltatják a nőt; azokat, akik őt odavitték, magzatát és azt, aki őt erőssé tette.
7. vers
Helyére gyökereinek sarjából támad valaki, neki megy az ellenséges haderőnek, behatol az északi király erősségében; elbánik velök és erőssé lesz;
8. vers
isteneiket öntött bálványaikkal, ezüstből, aranyból való drága /kívánatos/ edényeikkel együtt zsákmányul viszi Egyiptomba s éveken át távol fog maradni észak királyától;
9. vers
ez azonban be fog hatolni dél királyának országába; aztán saját földére tér vissza.
10. vers
Fiai azonban támadásba fognak; hatalmas seregeket gyűjtenek lármázó tömegbe; hömpölyögve, áradásként megy előre; majd újra harcolva tör előre annak erősségéig.
11. vers
Dél királya azonban neki keseredik, kivonul s háborút visel vele, tudniillik észak királyával, nagy tömeget állít ki s mikor azt kezébe kapja,
12. vers
a tömeg fölkerekedik, az ő szíve magasba száll, tízezreket ejt el s mégsem bizonyul erősnek.
13. vers
Észak királya megint új, az előbbinél nagyobb tömeget állít ki s egy idő múlva, évek elteltével nagy hadsereggel és nagy készülettel kivonul.
14. vers
Azokban az időkben sokan fognak dél királya ellen fölkelni; néped ragadozó fiai is föllázadnak, hogy megerősítsék a látomást, de elbuknak.
15. vers
Kivonul észak királya, ostromfalat tölt fel, bevesz egy erősített várost s a dél seregei nem állhatnak meg; még kiválasztottaiban sem lesz annyi erő, hogy ellenálljanak.
16. vers
Mégis az ellene vonuló az ő kedve szerint cselekszik és senki nem áll meg előtte; lábát megveti dicső országában s kezéből pusztulást oszt.
17. vers
Figyelmét arra szegezi, hogy egész királyságának birtokába jusson; hogy kiegyezzék vele s meg is teszi. De asszonyok leányát adja neki, hogy a megegyezést megrontsa; ám nem állhat meg és nem lesz sikere.
18. vers
Majd visszafordítja figyelmét a szigetek felé és sokat elfoglal; gyalázkodásainak azonban véget vet bíró és gyalázkodását neki visszafizeti.
19. vers
Aztán országának erősítéseire fordítja figyelmét, megbotlik, elesik, s nem találják meg.
20. vers
Helyére olyan valaki áll, aki végrehajtóval járatja be a birodalom belső kamráját; de néhány napon belül összetörik, nem harag, hanem háború következtében.
21. vers
Helyére egy megvetésre méltó lép, kinek nem szánták a királyság díszét. Észrevétlenül jött s cselszövényekkel szilárdította meg trónját.
22. vers
Seregek rohanó áradattal sodortatnak el előle és törnek össze, még a szövetség fejedelme is.
23. vers
Álnokságot követ el még azután is, hogy szövetkeznek vele; fölvonul s egy kis /nemzet/ által győz.
24. vers
Észrevétlenül bevonul a tartomány kövér részeibe s olyasmit cselekszik, mit apái s nagyapái sem cselekedtek; prédát, zsákmányt, vagyont oszt nekik. Terveket sző erődítések ellen, de csak egy ideig!
25. vers
Fölindítja erejét és szívét délnek királya ellen s nagy sereggel /kivonul/. Délnek királya is háborúba indul nagy és igen erős sereggel, de nem állhat meg, mert cselszövényeket gondolnak ki ellene.
26. vers
Tányérnyalói fogják összetörni őt, seregét ár sodorja el és sokan esnek el átszúrottan.
27. vers
Mindkét királynak szíve gonoszat tervez; egy asztalnál ülve hazugságot beszélnek; de sikerük nem lesz, mert a vég további időpontra /van kitűzve/.
28. vers
Nagy kinccsel tér haza. Szíve a szent szövetség ellen irányul; meg is teszi s aztán tér vissza földére.
29. vers
Kitűzött időben visszatér; délnek vonul, de utóbb nem úgy történik, mint ahogy előbb.
30. vers
A partvidékek hajói fognak ellene vonulni s ő megrémül, visszatér; megfenyegeti a szent szövetséget; cselekszik, visszatér és azokra figyel, akik a szent szövetséget elhagyják.
31. vers
Tőle küldött szárny seregek állanak fel, a templom-erősséget megszentségtelenítik, a mindennapos áldozatot eltávolítják s felállítják a döbbenetes utálatosságot.
32. vers
Azokat, akik gonoszul viselkednek a szövetséggel szemben, sima szavakkal pártütésre bírja; de az Istent ismerő nép megszilárdul és cselekszik.
33. vers
A nép okosai sokakat értelemre bírnak, de egy időn át kard, tűzláng, fogság és kifosztatás következtében földre veretnek.
34. vers
De mikor leveretnek, kis segítséggel megsegíttetnek s /akkor/ sima viselkedéssel sokan hozzájuk csatlakoznak.
35. vers
Az okosak közül /egyesek/ leveretnek, hogy kipróbáltassanak, megtisztuljanak és megfehéredjenek a vég végéig, mert még idő van a kitűzött időpontig.
36. vers
Aztán kénye-kedve szerint fog cselekedni a király, minden isten fölé emeli, mindennél nagyobbá teszi magát; az istenek Istene ellen fog beszélni szokatlan dolgokat; sikert is ér el, míg a harag tombolása véget ér, s ami ki van tűzve, megtevődik.
37. vers
Atyáinak Istenét nem veszi figyelembe; nők epedésére, semmiféle istenre nem ügyel, mert mindennél nagyobbá teszi magát.
38. vers
Helyette az erődök istenét tiszteli, egy istent, kit atyái nem ösmertek, tiszteli arannyal, ezösttel, drágakővel és kincsekkel.
39. vers
A megerősített városokkal pedig az idegen istennel kapcsolatban így fog tenni: annak, aki elösmeri, nagy tisztességet ad, azoknak sokakat uralmuk alá vet s jutalmul földet oszt nekik.
40. vers
A végnek idején összeütközik vele délnek királya; de megrohanja észak királya kocsival, lóval, sok hajóval; áradatként fog elsöpörni országokat;
41. vers
behatol a dicső földre; ott sokan leveretnek; a következők azonban megmenekülnek kezéből: Edom, Moáb és Ammon fiainak zsengéje.
42. vers
Kezét országokra nyújtja ki; Egyiptom földje sincs arra szánva, hogy megmeneküljön!
43. vers
Hatalmát kiterjeszti az arany és ezüst kincsekre s Egyiptom minden drágaságára; a líbiaiak és kusiták fogják kíséretét alkotni.
44. vers
De keletről és északról jövő hírek megriasztják; tüzes haraggal kivonul, hogy sokakat elpusztítson és megsemmisítsen
45. vers
s palota-sátorát a tenger és a szent dicsőségnek hegye között üti fel; ám végének megy neki; segítő nem akad számára.
Könyvek
