chapter 35
És Isten szólt Jákóbhoz: „Kelj föl, menj föl Bét-Élbe, telepedj ott le és állíts ott oltárt az Istennek, aki megjelent neked, midőn menekültél Ézsau testvéred elől”.
Ekkor Jákób így szólt házanépéhez és mindazokhoz, akik vele voltak: „Távolítsátok el az idegen Isteneket, amelyek köztetek vannak, tisztálkodjatok és váltsatok ruhát,
hogy fölkeljünk és fölmenjünk Bét-Élbe. Ott oltárt állítok az Istennek, aki meghallgatott szorongásom napján és velem volt az úton, amelyen jártam”.
És ők átadták Jákóbnak az idegen Isteneket mind, amelyek kezükben voltak, és a gyűrűket, melyek fülükben voltak; és Jákób elrejtette azokat a tölgyfa alá, amely Sekemnél volt.
Ezután elindultak. Isten rettegése szállotta meg a városokat, amelyek körülöttük voltak, és nem üldözték Jákób fiait.
És elérkezett Jákób Lúzba, amely Kanaán országában van, vagyis Bét-Élbe, ő meg az egész nép, amely vele volt.
És épített ott oltárt és elnevezte a helyet Bét-Él Istene névre, mert ott nyilatkozott meg neki Isten, mikor testvére elől menekült.
És meghalt Debora, Rebeka dajkája és eltemették Bét-Él mellett, a terebintus alatt, és így nevezték el Sirás terebintusának.
És Isten újra megjelent Jákóbnak, mikor ő Paddán-Arámból jött és megáldotta őt.
És mondta neki Isten: „Neved Jákób; ne nevezzenek többé Jákóbnak, hanem Izráel legyen a te neved”, és elnevezte őt Izráelnek.
És mondta neki Isten: „Én vagyok a Mindenható Isten, szaporodjál és sokasodjál; nemzet és nemzetek gyülekezete lesz belőled és királyok erednek ágyékodból.
És az országot, amelyet adtam Ábrahámnak és Izsáknak, neked adom majd, és te utánad ivadékaidnak adom az országot.”
És fölszállt mellőle Isten azon a helyen, amelyen beszélt vele.
És fölállított Jákób egy oszlopot azon a helyen, ahol vele beszélt, egy kőoszlopot; és öntött rá italáldozatot és kent rá olajat.
És nevezte Jákób a helyet, ahol Isten vele beszélt, Bét-Élnek.
És elindultak Bét-Élből, és mikor közel voltak már, hogy Efrátba érjenek, akkor Ráhel szült, de nehéz volt szülése.
És történt, hogy midőn nehezen szült, mondta neki a bába: „Ne félj, mert most is fiad lesz”.
És történt, hogy midőn lelke már-már elszállt, mert halálán volt, Ben Óninak nevezte őt, atyja pedig Benjáminnak nevezte.
És meghalt Ráhel és eltemették az úton, amely az Efrátba, vagyis Bét-Lehembe vezet.
Sírjára Jákób oszlopot állított, ez Ráhel sírjának oszlopa mai napig.
És elindult Izráel és felütötte sátorát túl Migdal-Éderen.
S történt, hogy midőn Izráel abban az országban lakott, ment Reubén és hált Bilhával, atyjának ágyasával és meghallotta ezt Izráel. És Jákób fiai tizenketten voltak.
Léa fiai: Jákób elsőszülöttje Reubén, Simeón, Lévi, Jehuda, Jisszakar és Zebúlon.
Ráhel fiai: József és Benjámin.
Bilha, Ráhel szolgálójának fiai: Dán és Naftáli.
Zilpa, Léa szolgálójának fiai: Gád és Ásér. Ezek Jákób fiai, akik születtek neki Paddán-Arámban.
És elérkezett Jákób atyjához Izsákhoz, Mamréba, Kirjat-Arbába, vagyis Hebrónba, ahol Ábrahám és Izsák élt.
És Izsák napjai voltak: száznyolcvan év.
És kimúlt Izsák, meghalt és betért népeihez öregen és napokkal telten; és eltemették őt Ézsau meg Jákób, a fiai.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly