Genezis

chapter 39


Chapters:


verse #1

Józsefet elvitték Egyiptomba és megvette őt az izmaelitáktól, akik odavitték, Potifár, Fáraó udvari tisztje, a testőrök kapitánya, egy egyiptomi férfiú.


verse #2

És az Örökkévaló Józseffel volt és ő szerencsés ember lett, urának, az egyiptominak házában lakott.


verse #3

És ura látta, hogy az Örökkévaló vele van és hogy az Örökkévaló mindent, amit cselekszik, sikeressé tesz az ő kezében.


verse #4

És József kegyességet talált az ő szemében, vele szolgáltatta ki magát, háza fölé rendelte és mindenét kezére bízta.


verse #5

És történt, hogy amióta háza és minden vagyona felügyelőjévé rendelte, megáldotta az Örökkévaló József kedvéért az egyiptomi házát, az Örökkévaló áldása volt mindenen, ami az övé volt a házában és a mezőn.


verse #6

És ő mindenét József kezére bízta, nem gondolt mellette semmivel, csakis a kenyérrel, amit evett. És József szép termetű és szép arcú volt.


verse #7

És történt ezen dolgok után, hogy urának felesége szemet vetett Józsefre és mondta: „Hálj velem”.


verse #8

De ő visszautasította és azt mondta ura feleségének: „Íme, az én uram nem gondol mellettem semmivel a házban, és amije van, mindent a kezembe adott.


verse #9

Ő nem nagyobb ebben a házban nálamnál, és nem vont meg tőlem semmit, csakis téged, mert te a felesége vagy; hogy tenném tehát e nagy gonoszságot és vétkeznék Isten ellen”.


verse #10

És történt, hogy midőn Józsefhez nap nap után beszélt, ő mégsem hallgatott reá, hogy háljon nála, hogy vele legyen.


verse #11

És történt egy napon, hogy bement a házba, hogy elvégezze munkáját, és nem volt senki a ház emberei közül ott a házban.


verse #12

És a nő megragadta őt köntösénél fogva, mondván: „Hálj velem!” De ő ott hagyta köntösét annak kezében, elmenekült és kiment az utcára.


verse #13

És történt, hogy midőn látta, hogy ott hagyta kezében a ruháját és elmenekült az utcára,


verse #14

hívta házának embereit és szólt hozzájuk, mondván: „Nézzétek, egy héber embert hozott hozzánk, hogy csúfot űzzön velünk; bejött hozzám, hogy velem háljon, és én hangosan kiáltottam.


verse #15

És történt, hogy midőn hallotta, hogy fölemelem hangomat és kiáltok, otthagyta ruháját nálam, elmenekült és kiment az utcára.”


verse #16

És magánál tartotta ruháját, míg ura hazajött.


verse #17

És szólt hozzá ezekkel a szavakkal, mondván: „Bejött hozzám a héber szolga, akit te hoztál hozzánk, hogy csúfot űzzön velem;


verse #18

és történt, hogy midőn fölemeltem hangomat és kiáltottam, itthagyta ruháját nálam és elmenekült az utcára.”


verse #19

És történt, hogy amint ura meghallotta felesége szavait, amiket hozzá szólt, mondván: „Ilyen dolgokat tett velem a te szolgád”, – haragra lobbant.


verse #20

És József ura vette őt és börtönbe vetette, arra a helyre, ahol a király foglyai fogva voltak; és ő ott volt a börtönben.


verse #21

De az Örökkévaló Józseffel volt, kegyes volt hozzá és kegyességet adott számára a börtön őre szemében.


verse #22

És a börtön őre József kezébe adta mind a foglyokat, kik a börtönben voltak, és minden, ami ott történt, ő általa történt.


verse #23

A börtön őre nem nézett semminek utána, ami az ő kezére volt bízva, mert az Örökkévaló vele volt, s amit cselekedett, az Örökkévaló sikeressé tette.

Chapters:


Books