Genezis

chapter 41


Chapters:


verse #1

Történt két év múlva, hogy Fáraó álmodott: íme ott állt a folyó partján,


verse #2

s íme a folyóból feljött hét tehén, szép alakúak és kövér húsúak s legeltek a nádasban.


verse #3

S íme jött utánuk másik hét tehén a folyamból, rút alakúak és vékony húsúak és megállottak az ott levő tehenek mellett a folyó partján.


verse #4

És a rút alakú és vékony húsú tehenek megették a hét szép alakú és kövér tehenet. Erre Fáraó fölébredt.


verse #5

És elaludt és álmodott másodszor is; és íme, hét kalász terem egy száron, kövér és szép,


verse #6

s íme, hét kalász, vékony és a keleti széltől elperzselt, nő utánuk.


verse #7

És a vékony kalászok elnyelték a hét kövér és telt kalászt. Erre Fáraó fölébredt és íme álom volt.


verse #8

Reggelre kelve, nyugtalankodott a lelke, elküldött és összehivatta Egyiptomnak minden írástudóját és bölcseit, és Fáraó elbeszélte nekik álmát, de nem volt senki, aki meg tudta volna fejteni Fáraónak.


verse #9

Ekkor szólt a főpohárnok Fáraóhoz, mondván: „Meg kell említenem vétkeimet ma.


verse #10

Fáraó megharagudott szolgáira és őrizetbe adott engem a testőrök kapitányának házába, engem és a fősütőt.


verse #11

És álmodtunk álmot egy éjjel én és ő, mindegyik álmának jelentése szerint álmodott.


verse #12

És volt ott velünk egy héber ifjú, a testőrök kapitányának szolgája, és mi elbeszéltük neki és ő megfejtette álmunkat; mindegyikünknek az álma szerint fejtette meg.


verse #13

És történt, hogy amint megfejtette nekünk, úgy is lett: engem visszahelyeztek állásomba, és őt fölakasztották.”


verse #14

Erre elküldött Fáraó és hivatta Józsefet; és kihozták a börtönből, lenyiratkozott, ruhát váltott és bement Fáraóhoz.


verse #15

És szólt Fáraó Józsefhez: „Álmot álmodtam és nincs, aki megfejtse, rólad pedig azt hallottam, hogy ha hallasz egy álmot, meg tudod fejteni.”


verse #16

Felelt József Fáraónak, mondván: „Ez nem én bennem van, Isten ad majd jó feleletet Fáraónak”.


verse #17

És Fáraó szólt Józsefnek: „Álmomban a folyó partján álltam,


verse #18

és íme, a folyóból feljött hét tehén, kövér húsú és szép alakú és legelt a nádasban.


verse #19

És íme, feljött utánok másik hét tehén, sovány, igen rút alakú és sovány húsú, nem láttam ilyen csúnyákat Egyiptom egész országában.


verse #20

És az ösztövér és rút tehenek megették az első hét kövér tehenet.


verse #21

És mikor megették őket, nem lehetett látni rajtuk, hogy megették, mert csak oly rút alakúak voltak, mint azelőtt. Erre fölébredtem.


verse #22

És láttam álmomban: íme, hét kalász terem egy száron, telt és szép.


verse #23

De íme, hét kalász, aszott, vékony, a keleti széltől elperzselt, nő utánuk.


verse #24

És a vékony kalászok elnyelték a hét szép kalászt. Elmondtam az írástudóknak, de nincs, aki megmagyarázza nekem.


verse #25

És József mondta Fáraónak: „Fáraó álma egy; amit Isten tenni akar, azt jelentette ki Fáraónak.


verse #26

A hét szép tehén hét év és a hét szép kalász hét év, egy álom ez.


verse #27

A hét sovány és rút tehén, amelyek utánok feljöttek, szintén hét év, a hét üres és a keleti széltől elperzselt kalász az éhség hét esztendejét jelenti.


verse #28

Ez az, amit Fáraónak mondtam: amit Isten cselekedni akar, azt megmutatta Fáraónak.


verse #29

Jönni fog hét esztendő, amelyekben nagy bőség lesz Egyiptom egész országában.


verse #30

De utánuk az éhség hét esztendeje következik, ezekben elfelejtenek minden bőséget Egyiptom országában, és az éhség pusztítja az országot.


verse #31

És nem ismerik majd azután a bőséget az országban az éhség miatt, amely utána lesz, mert igen súlyos lesz az.


verse #32

És Fáraó álma azért jelentkezett kétszer, mert elhatározott dolog Isten részéről és Isten hamarosan véghez is viszi.


verse #33

Most szemeljen tehát ki Fáraó egy értelmes és bölcs férfiút és állítsa Egyiptom országának élére.


verse #34

Tegye ezt Fáraó, rendeljen felügyelőket az ország fölé és szedjen ötödöt Egyiptom országában a bőség hét esztendejében.


verse #35

Gyűjtsék össze az elkövetkező jó esztendőknek minden eleségét, halmozzanak fel a városokban gabonát Fáraó keze alatt eleségül és őrizzék meg.


verse #36

És legyen az eleség összegyűjtve az ország számára az éhség hét esztendejére, amelyek Egyiptom országában lesznek, hogy el ne pusztuljon az ország az éhség miatt.


verse #37

És jónak tetszett a dolog Fáraó szemében és mind a szolgái szemében.


verse #38

És szólt Fáraó szolgáihoz: „Találhatunk-e olyan embert, mint ez, egy embert, akiben Isten szelleme van?”


verse #39

És szólt Fáraó Józsefhez: „Miután Isten mindezt tudatta veled, nincs oly értelmes és bölcs ember, mint te.


verse #40

Te leszel házam fölött és a te parancsod szerint igazodjék egész népem, csak a trónon leszek nagyobb, mint te”.


verse #41

És szólt Fáraó Józsefhez: „Lásd, Egyiptom egész országa fölé tettelek”.


verse #42

És levette Fáraó pecsétgyűrűjét kezéről és József kezére adta, felöltöztette byszusz-ruhába és aranyláncot akasztott a nyakába.


verse #43

Körülvitte második kocsiján és kiáltották előtte: térdre! És megtette őt Egyiptom egész országa fölé.


verse #44

És szólt Fáraó Józsefhez: „Én vagyok Fáraó, de te nélküled ne emelje fel senki se kezét, se lábát Egyiptom egész országában”.


verse #45

És elnevezte Fáraó Józsefet Cáfenat-Panéahnak és feleségül adta neki Ászenátot, Potifera, Ón papjának leányát. És kiment József Egyiptom földjére.


verse #46

És József harminc éves volt, mikor Fáraó, Egyiptom királya előtt állott; és kiment József Fáraó színe elől és bejárta Egyiptom egész országát.


verse #47

Az ország a bőség hét esztendejében gazdagon termett.


verse #48

És összegyüjtötték a hét esztendőnek minden eleségét, amely Egyiptom országában volt, és az eleséget a városokban rakták el; minden városba a körülötte levő mező eleségét rakták.


verse #49

És felhalmozott József annyi gabonát, mint a tenger fövénye, igen sokat, végre abbahagyta a számlálást, mert megszámlálhatatlan volt.


verse #50

És Józsefnek, még mielőtt bekövetkezett volna az éhség esztendeje két fia született, akiket Ászenát, Potifera Ón papjának leánya szült neki.


verse #51

És nevezte József az elsőszülöttet Menassénak, mert Isten elfelejtette velem minden szenvedésemet és atyám egész házát.


verse #52

A másikat nevezte Efrájimnak, mert Isten megszaporított engemet nyomorúságom országában.


verse #53

És a bőség hét esztendeje, amely Egyiptom országában volt, véget ért.


verse #54

És kezdett bekövetkezni az éhség hét esztendeje, amint József megmondotta, és volt éhség minden országban, de Egyiptom egész országában volt kenyér.


verse #55

És éhezett Egyiptom egész országa és a nép kiáltott Fáraóhoz kenyérért. Ekkor Fáraó mondta egész Egyiptomnak: „Menjetek Józsefhez, amit mond nektek, azt tegyétek”.


verse #56

És éhség volt az egész földön, és József megnyitotta mind a magtárakat és eladott gabonát Egyiptomnak, és nagy volt az éhség Egyiptom országában.


verse #57

És minden ország eljött Egyiptomba Józsefhez, hogy vegyen gabonát, mert nagy volt az éhség az egész földön.

Chapters:


Books