Az örömhír Máté szerint

capitolul 10


Capitole:


versetul 1

Majd magához hívta tizenkét tanítványát és fennhatóságot adott nekik a tisztátalan szellemeken, úgyhogy kiűzhették őket s orvosolhattak minden betegséget s minden gyengeséget.


versetul 2

A tizenkét apostol neve a következő volt: Első Simon, kit Péternek mondanak, majd testvére András, továbbá Zebedeus fia Jakab és annak testvére János,


versetul 3

Filep és Bertalan, Tamás és a vámszedő Máté, Alfeus Jakabja és Taddeus,


versetul 4

a vakbuzgó Simon és a karióti Júdás, ki el is árulta őt.


versetul 5

Jézus aztán ezt a tizenkettőt küldte el a következő paranccsal: „A nemzetekhez vivő úton el ne induljatok, és szamaritánus városba be ne térjetek.


versetul 6

Menjetek el inkább Izráel házának elveszett juhaihoz!


versetul 7

Mikor hozzájuk mentek, ezt hirdessétek nekik: Közel jött a mennyek királysága!


versetul 8

Erőtleneket gyógyítsatok, halottakat életre keltsetek, poklosokat megtisztítsatok, ördögi szellemeket kiűzzetek! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok.


versetul 9

Övetekben aranyat, ezüstöt, rézpénzt ne szerezzetek,


versetul 10

se táskát az útra, se két köntöst, se sarut, se botot, hiszen méltó a munkás a táplálékára.


versetul 11

Abban a városban, vagy faluban, melybe bementek, kutassátok ki, hogy ki méltó ott és annál maradjatok, amíg onnan el nem távoztok.


versetul 12

Mikor egy házba beléptek, köszöntsétek azt.


versetul 13

Ha méltó az a ház, békességetek szálljon rá, ha nem méltó, rátok térjen vissza.


versetul 14

Ha valaki nem fogad be titeket s igéiteket nem hallgatja meg, távozzatok abból a házból, vagy városból és még a port is rázzátok le lábatokról.


versetul 15

Bizony azt mondom nektek, Szodomának és Gomorrának az ítélet napján elviselhetőbb lesz a sorsa, mint annak a városnak.


versetul 16

Lámcsak, úgy küldelek el titeket, mint bárányokat farkasok közé. Legyetek hát eszesek, mint a kígyók és tiszták, mint a galambok!


versetul 17

Óvakodjatok az emberektől, mert ítélő tanácsoknak fognak átadni titeket, zsinagógáikban meg fognak ostorozni benneteket,


versetul 18

helytartók és királyok elé hurcolnak titeket énérettem, tanúságtételül nekik és a nemzeteknek.


versetul 19

Ha átadnának titeket, ne legyen gondotok arra, hogy miképpen, vagy mit szóljatok, mert abban az órában megkapjátok, amit mondanotok kell majd.


versetul 20

Hiszen nem ti lesztek a szólók: Atyátok Szelleme lesz az, aki bennetek beszél.


versetul 21

Testvér a testvérét, atya gyermekét fogja halálra adni, gyermekek szüleikre támadnak majd és megölik őket.


versetul 22

Mindenki gyűlölni fog majd titeket az én nevem miatt. De aki végig állhatatos marad, megmenekül.


versetul 23

Ha az egyik városban üldöznének majd titeket, fussatok a másikba. Bizony azt mondom nektek, Izráel városait nem járjátok végig addig, míg el nem jön az embernek Fia.


versetul 24

Nincs tanítvány tanítója fölött, sem rabszolga ura fölött.


versetul 25

Elég a tanítványnak, ha úgy lesz a sora, mint tanítójának s a rabszolgának, ha úgy lesz, mint urának. Ha a házigazda a Belzebub nevet kapta, mennyivel inkább a cselédjei.


versetul 26

Ne féljetek hát tőlük! Mert nincs oly leplezett dolog, mely egyszer le ne lepleződnék és nincs olyan rejtett dolog, melyet meg ne ismernének.


versetul 27

Amit a sötétségben szólok nektek, mondjátok ki a világosságban, és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek ki a házak tetejéről.


versetul 28

Ne féljetek azoktól sem, akik a testet megölik, de a lelket megölni nincs hatalmukban! Féljétek inkább azt, akinek a lelket is, testet is hatalma van a gyehennán elveszteni!


versetul 29

Ugye két verebet árulnak egy filléren? Atyátok nélkül mégsem eshetik egy sem a földre közülük.


versetul 30

Nektek pedig még a hajatok szála is mind számolva van.


versetul 31

Ne féljetek hát! Sok verébnél különbek vagytok.


versetul 32

Vallást fogok tenni mennybéli Atyám előtt mindazok mellett, akik mellettem vallást tesznek az emberek előtt.


versetul 33

De megtagadom én is azt mennybéli Atyám előtt, aki megtagad engem az emberek előtt.


versetul 34

Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet vessek a földre. Nem békességet, hanem kardot vetni jöttem.


versetul 35

Azért jöttem, hogy szétválasszam, és egymás ellen fordítsam az embert és atyját, a leányt és anyját, a menyet és napát


versetul 36

s hogy az embernek a saját háznépe legyen az ellenségévé.


versetul 37

Aki atyját vagy anyját énnálam jobban kedveli, nem méltó hozzám. Aki fiát vagy leányát énnálam jobban kedveli, nem méltó hozzám.


versetul 38

Aki nem fogadja el keresztjét, és nem jön azzal utánam, nem méltó hozzám.


versetul 39

Aki megtalálta lelkét, el fogja veszíteni, s aki értem elvesztette lelkét, meg fogja találni azt.


versetul 40

Aki befogad titeket, engem fogad be, s aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött.


versetul 41

Aki prófétát befogad, azért mert próféta, próféta jutalmát fogja kapni, aki igazságosat befogad, mert a neve igazságos, az igazságosnak jutalmát fogja kapni.


versetul 42

És aki e kicsinyek közül egyet megitat egy pohár hideg vízzel csak azért, mert tanítvány a neve, bizony azt mondom nektek, nem fogja jutalmát elveszíteni.”

Capitole:


Cărți