Szent János evangéliuma

capitolul 17


Capitole:


versetul 1

ezeket szólá Jézus, és szemeit mennyországba felemelvén mondá: Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg az te Fiadat, hogy az te Fiad is megdicsőítsen tégedet,


versetul 2

miképpen adtál neki minden testen hatalmat, hogy valahányat neki adtál, azoknak örök életet adjon.


versetul 3

ez kedig az örökkévaló élet, hogy megismerjenek csak téged, igaz Istent, és akit bocsáttál, Jézus Krisztust.


versetul 4

én tégedet dicsőítettelek ez földön, a dolgot elvégeztem, melyet adtál vala nekem, hogy művelnék.


versetul 5

és mostan dicsőíts meg te engemet, Atyám, tenmagadnál az dicsőséggel, mely vala nekem, minekelőtte ez világ tenálad volna.


versetul 6

megjelentettem az te nevedet embereknek, akiket adtál nekem ez világból. tieid valának, és énnekem adád őket, és a te beszédedet megtarták.


versetul 7

mostan megismerték, hogy mindenek, valamelyeket énnekem adtál, tetőled vannak.


versetul 8

mert a beszédeket, melyeket adtál nekem, nekik adtam, és ők fogadták, és megismerték bizonnyal, hogy tetőled jöttem ki, és hitték, hogy te bocsáttál engemet.


versetul 9

én őérettük kérlek. nem ez világért kérlek, hanem azokért, akiket énnekem adtál, mert tieid.


versetul 10

és mindenek, ami enyém, tieid, és megdicsőíttettem őbennük.


versetul 11

és immár nem vagyok ez világon, de ezek ez világon vannak, és én tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedbe, kiket nekem adtál, hogy legyenek egy, miképpen mi is.


versetul 12

mikoron velük volnék ez világon, én megtartom vala őket a te neveddel, akiket nekem adtál, én megőriztem, és senki közülük el nem veszett, hanem csak amaz veszedelemnek fia, hogy az Írás beteljesednék.


versetul 13

mostan kedig hozzád megyek, és ezeket szólom ez világon, hogy az én örömöm beteljesedve legyen őbennük.


versetul 14

én adtam nekik a te beszédedet, és ez világ gyűlölte őket, mert nem ez világból valók, mint én is nem vagyok ez világi.


versetul 15

nem kérlek, hogy elvegyed őket ez világból, de hogy megtartsad őket gonoszról.


versetul 16

nem ez világiak, mint én is nem ez világi vagyok.


versetul 17

szenteld meg őket az te igazságod által, az te beszéded igazság!


versetul 18

miképpen te engemet bocsáttal ez világra, azonképpen én is bocsáttam őket ez világra.


versetul 19

és őérettük én önnönmagamat szentelem meg, hogy ők is megszentelve legyenek igazságnak általa.


versetul 20

nemcsak őérettük kérlek kedig, de azokért is, kik hiendők az ő beszédük által énbennem,


versetul 21

hogy mindnyájan egyek legyenek, mint te, Atyám énbennem, és én tebenned, és ők mibennünk egyek legyenek, hogy higgye ez világ, mert te bocsáttál engemet.


versetul 22

és én az dicsőséget, melyet adtál nekem, nekik adtam, hogy egyek legyenek, mint mi egyek vagyunk:


versetul 23

én őbennük, és te énbennem, hogy egyetembe tökéletesek legyenek, és hogy megismerje ez világ, hogy te bocsáttál engemet, és szeretted őket, miként engem is szerettél.


versetul 24

Atyám, akiket énnekem adtál, azt akarom, hogy hol én vagyok, ők is velem legyenek, hogy lássák az én dicsőségemet, melyet adtál nekem, mert szerettél engemet ez világnak teremtése előtt.


versetul 25

igaz Atyám, ez világ is nem ismert meg téged, de én megismertelek tégedet, és ezek is megismerték, mert te bocsáttál engemet.


versetul 26

és megismertettem, hogy a szeretet, kivel engemet szerettél, őbennük legyen, és én is őbennük.

Capitole:


Cărți