capitolul 4
mikoron kedig megismeré Úr, hogy az farizeusok meghallották volna, hogy Jézus több tanítványokat szerezne és keresztelne, hogynemmint János,
( jóllehet, Jézus önnönmaga nem keresztel vala, hanem az ő tanítványi,)
elhagyja zsidóságot, és mene ismét Galileába.
szükség vala kedig általmenni Szamarián.
jöve azért Szamariának városába, ki mondatik Szikarnak, az örökség mellett, melyet Jákob adott vala az ő fiának, Józsefnek.
ott vala kedig Jákobnak kútja. azért mikoron Jézus megfáradott volna az úton, ül vala úgy a kút felett. vala kedig olymint hat óra.
és eljöve egy szamaritána asszonyi állat, hogy vizet merítene. mondá neki Jézus: adj innom énnekem!
( mert az ő tanítványi a városba mentenek vala, hogy enniük valót vennének).
mondá azért neki az a szamaritána asszonyi állat: miképpen kérsz éntőlem innod, ha te zsidó vagy, én kedig szamaritána? nám nem közösülnek a zsidók a szamaritánusokkal?
felele Jézus, és mondá neki: ha tudnád Istennek ajándékát, és ki legyen az, ki neked azt mondja, adj innom énnekem, te kértél volna őtőle, és adott volna élő vizet neked.
mondá neki az asszony: Uram, nincsen mivel merítened, a kút is mély, azért honnét vagyon neked az élő víz?
nemde nagyobb vagy-e te a mi atyánknál, Jákobnál, ki adta nekünk ez kutat, és ő maga is ebből itt, az ő fia is és barmai?
felele Jézus, és mondá neki: minden, ki ez vízbe iszik, ismét megszomjúhozik.
de valaki a vízbe iszik, melyet én neki adok, örökké soha nem szomjúhozik, hanem az a víz, melyet én adok neki, leszen őbenne folyó víznek kútfője, felforró az örök életre.
mondá neki az asszony: Uram, add az vizet énnekem, hogy ne szomjúhozzam, és ne jöjjek többé ide meríteni!
mondá neki Jézus: menj el, hívd ki az te férjedet, és jöjj ide!
felele az asszony, és mondá neki: nincsen férjem. mondá neki Jézus: jól mondád, hogy nincsen férjed,
mert öt férjed volt, és aki mostan vagyon, nem te férjed. ezt igazán mondád.
mondá neki az asszonyi állat: Uram, látom, hogy próféta vagy te.
a mi atyáink ez hegyen imádtanak, és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálembe vagyon az hely, hol imádni kelljen.
mondá neki Jézus: asszonyi állat, higgy énnekem, hogy eljött az óra, mikoron sem ez hegyen, sem Jeruzsálembe nem imádjátok az Atyát.
ti azt imádjátok, melyet nem tudtok, de mi azt imádjuk, amit tudunk, mert az üdvösség zsidóságból vagyon.
de eljött az óra, és mostan vagyon, hogy mikoron az igaz imádók imádják az Atyát lélekbe és igazságba, mert az Atya is olyan imádókat keres, kik őtet imádják.
lélek az Isten, és azoknak, kik őtet imádják, lélekbe és igazságba kell imádniuk.
mondá neki az asszonyi állat: tudom, hogy eljövendő az Messiás, ki Krisztusnak mondatik. azért mikoron az idejövend, mindeneket meghirdet nekünk.
mondá neki Jézus: én vagyok, ki teveled szólok.
és legottan eljutanak az ő tanítványi, és csodálják vala, hogy az asszonnyal szólna. de egyik sem meré mondani: mit kérdesz? avagy: mit beszélsz vele?
elhagyá azért az asszony vödrét, és elmene a városba, és mondá ott az embereknek:
jöjjetek el, lássatok embert, ki énnekem megmondott mindeneket, melyeket tettem. nemde az-e Krisztus?
kimenének azért a városból, és hozzá jövének.
az idő közbe kérik vala Jézust az ő tanítványi mondván: Mester, egyél!
de ő mondá nekik: vagyon nekem ennivaló étkem, melyet ti nem tudtok.
mondanak azért a tanítványok önköztük: hozott-e valaki étket neki, kit megennék?
mondá nekik Jézus: az én étkem az, hogy azt tegyem, amit akar, aki engemet bocsátott, és hogy elvégezzem az ő dolgát.
nemde ti mondjátok-e: még három hónapok vannak, és az aratás eljő? íme, mondom tinektek: emeljétek fel szemeteket, és lássátok az tartományokat, mert megfehéreltenek immár az aratásra.
és aki megaratja, jutalmát veszi, és gyümölcsöt az örök életre, hogy mind, aki veri, s mind, aki megaratja, együtt örüljenek.
mert ez igaz beszéd, hogy más, aki vet, és más, aki arat is.
én elbocsáttalak titeket aratni, hol ti nem munkálódtatok. egyebek, akik munkálódtanak, és ti azoknak munkáiba mentetek be.
az városból kedig sokan hisznek őbenne a szamaritánusok közül az asszonynak bizonyságtevő beszédéért, mely azt mondja vala, hogy mindeneket megmondott volna neki, melyeket tett volna.
mikoron azért eljöttenek volna a szamaritánusok, kérék őtet, hogy náluk maradna. és két napon lőn ott.
és sokkal többen hínek az ő beszédéért.
és mondnak vala az asszonynak: immáron nem a te beszédedért hiszünk, hanem mi magunk halljuk és tudjuk, hogy ez e világnak bizony Üdvözítője a Krisztus.
annakutána kedig két nappal kimene onnét, és jöve Galileába.
mert ő maga, Jézus megvallá, hogy prófétának hazájába tisztessége nem volna.
mikoron azért jött volna Galileába, fogadák őtet a galileabeliek, miért mindeneket láttanak vala, kik Jeruzsálembe lettenek vala az ünnepnapokon, mert ők is felmentenek vala az ünnepnapra.
jöve kedig Jézus ismét Kána Galileába, hol az víz borrá lett vala. és vala egy királyi ember, kinek fia beteg vala Kafarnaumba.
ez mikoron hallotta volna, hogy Jézus zsidóságból megjött volna Galileába, hozzá mene, és kéri vala őtet, hogy alámenne, és meggyógyítaná az ő fiát, mert meg kezd vala halni.
mondá azért Jézus neki: ha jeleket és csodatételeket nem láttok, nem hisztek.
mondá neki az királyi ember: Uram, gyere alá, míg meghal az én fiam!
mondá neki Jézus: menj el, és az te fiad még él! hín az ember Jézus beszédének, melyet monda neki, és elmegyen vala.
mikoron kedig alámenne, szolgái eleibe jövének, és meg megmondák neki, mert az te fiad él.
megtudakozék azért tőlük az óráról, mikoron lett volna jobban dolga. és mondanak: tegnapon olymint hét órakoron hagyá el őtet a hideg.
megismeré azért az atya, hogy az óra lett volna az, melybe mondotta vala neki Jézus: az te fiad még él. és ő hín, s mind az ő teljes háza.
ez csodatételt kedig ismét másodszor tevé Jézus, mikoron jött volna zsidóságból Galileába.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly