capitolul 19
akkoron azért fogá Jézust Pilátus, és megostorozá,
és az vitézek koronát fonván tövisekből fejébe tevék, és bársonyruhát adának körüle,
és mondnak vala: üdvözlégy, zsidóknak királya! és arcul csapdossák vala.
ismét kimene Pilátus, és mondá nekik: ím, kihozom őtet nektek, hogy megismerjétek, mert én semmi okot benne nem találok.
kijöve azért Jézus viselvén a töviskoronát és a bársonypalástot. és mondá nekik: ihon, az ember!
mikoron azért látták volna őtet a papi fejedelmek és szolgák, üvöltnek vala mondván: feszítsed, feszítsed! mondá nekik Pilátus: vegyétek ti őtet, és feszítsétek meg, mert én nem lelek okot őbenne.
felelének neki a zsidók: nekünk törvényünk vagyon, és törvény szerint kell meghalni, mert Istennek Fiává tette magát.
mikoron azért Pilátus hallotta volna a beszédet, annál is inkább megfélemlék,
és ismét bemene az ítélőházba, és mondá Jézusnak: honnét való vagy te? Jézus kedig nem ada feleletet neki.
mondá azért neki Pilátus: énnekem nem felelsz-e? nem tudod-e, hogy hatalmam vagyon énnekem tégedet megfeszítenem, és hatalmam vagyon téged elbocsátnom?
felele Jézus: nem volna énrajtam valami hatalmad, hogyha onnét felül nem adattak volna neked. annak okáért aki engemet neked adott, nagyobb bűne vagyon.
és azért Pilátus el akarja vala őtet bocsátni. a zsidók kedig üvöltnek vala mondván: ha ezt elbocsátod, császárnak barátja nem lész. mert valaki magát királlyá teszi, ellene mond császárnak.
Pilátus azért mikoron hallotta volna ez beszédet, kihozá Jézust, és üle székibe az helyen, ki mondatik Litosztrotosz, zsidóul kedig Gabbata.
vala kedig húsvétra való készületnek napja olymint hat órakoron, és mondá a zsidóknak: ihon, a ti királytok!
amazok kedig üvöltnek vala: vegyed, vegyed, és feszítsed őtet! mondá nekik Pilátus: a ti királytokat feszítsem-e meg? felelének a papi fejedelmek: nincsen királyunk, hanem csak császárunk!
akkoron azért nekik adá őtet, hogy megfeszíttetnék. fogák azért Jézust, és elvivék.
és Jézus önnönmaga viselvén az ő keresztfáját kimene az helyre, mely mondatik Kopasztónak, zsidóul kedig Golgota.
hol megfeszítsék őtet, és ővele más kettőket is, egyiket egyfelől, másikat másfelől, középbe kedig Jézust.
megírá kedig az ő nevezetit is Pilátus, és tevé a keresztfa felire. vala kedig megírván: Jézus názáretbeli, zsidóknak királya!
ezt azért, ez nevezetet a zsidók közül sokan olvasák meg, mert közel vala Jeruzsálemhez a hely, hol Jézus megfeszíttetett vala. vala kedig megírva zsidóul, görögül és deákul.
mondnak vala azért Pilátusnak a zsidóknak papi fejedelmi: ne írjad zsidóknak királyának, de hogy ő mondta volna azt: zsidóknak királya vagyok!
felele Pilátus: amit megírtam, megírtam.
a vitézek azért mikoron megfeszíttették volna Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre oszták, mindenik vitéznek egyik-egyik részét, és az köntösét is. a köntös kedig varrás nélkül való vala, felitől fogva kötés mindvégig.
mondának azért őköztük: ne metéljük ezt el, de vessünk sorsot rá, kié legyen! hogy beteljesednék az Írás mondván: részre oszták az én ruháimat, és az én ruhámon sorsot vetének. és ezt kedig a vitézek művelék.
állnak vala kedig Jézus keresztfájánál az ő anyja és az ő anyjának húga, Mária Kleofás és Mária Magdolna.
mikoron azért látta volna Jézus anyját és a tanítványt, kit szeret vala, hogy ott állana, mondá az ő anyjának: asszonyi állat, ihon, a te fiad!
annakutána mondá az tanítványnak: ihon, az te anyád! és az órától fogva vevé őtet az tanítványi ő oltalma alá.
ennekutána tudván Jézus, hogy mindenek beteljesedtenek volna. hogy beteljesednék az Írás, mondá: szomjúhozom!
vala azért ott egy edény letéve tele ecettel. amazok kedig megtöltenek spongyát ecettel és izsóppal, és felnyújtván illeték az ő szájához.
mikoron vette volna Jézus az ecetet, mondá: beteljesedve vagyon! és fejét lehajtván lelkét kiadá.
a zsidók azért, ( mert húsvétra való készülésnek napja vala, hogy a testek ne maradnának a keresztfán szombaton, ( mert aznap a nagy ünnepnek napja vala), kérék Pilátust, hogy meg hagyná törni az ő szárukat, és levetetnének.
eljőnek azért a vitézek, és az elsőnek megtörék szárait, és az másiknak is, ki megfeszíttetett vala ővele.
Jézushoz kedig mikoron jövének, hogy láták, hogy immár meghalt volna, nem törték meg az ő szárait,
de egy a vitézek közül az ő oldalát lándzsával megnyitá, és mindjárast jöve ki vér és víz belőle.
és aki látta, bizonyságot tett róla, és igaz az ő bizonysága. és ő tudja, hogy mond, hogy ti is higgyetek.
mert ezek azért lőnek, hogy beteljesednék az Írás: tetemét őbelőle meg ne rontsátok!
és ismét a más Írás azt mondja: meglátják, kit ütöttenek által.
ezeknek utána kedig József arimateabeli, mely vala Jézusnak tanítványa, de titkon való, a zsidóktól való félelemért kéré Pilátustól Jézusnak testét, hogy levenné, és azt Pilátus megengedé.
vala kedig egy Nikodémus is, ki Jézushoz először éjjel jött vala hozván mirhát és aloét egybeelegyítve olymint száz fontig.
vevék azért Jézusnak testét, és bevonák lepedőkkel az drága kenetekkel egyetembe, mint az zsidóknak szokás temetniük.
vala kedig ott az helyen, hol megfeszíttetett vala, egy kert, és az kerbe egy új koporsó, kibe soha senki nem helyheztetett vala.
azért az zsidóknak ünnepük estiért, miérthogy az koporsó közel vala, odahelyhezteték Jézust.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly