capitolul 8
Jézus kedig mene az Olajhegyre,
és igen reggel ismét jöve a templomba, holott mind a teljes nép hozzá jő vala, és leülvén tanítja vala őket.
hozának kedig a farizeusok és az írástudók eleibe egy asszonyi állatot, melyet paráznaságba találtak vala. és mikoron előállaták volna,
mondának neki: Mester, ez asszonyi állat paráznaságba találtatott.
a törvénybe kedig Mózes azt parancsolta, hogy ez ilyeneket meg kellene kövezni. te azért mit mondaz?
ezt kedig mondják vala kísértvén őtet, hogy vádolhatnák. Jézus kedig lehajolván az ujjával ír vala a földön.
mikoron kedig amazok megmaradnának kérdezésbe, felemelkedék, és mondá nekik: amelyetek bűn nélkül vagyon, az vessen először követ rá!
és ismét lehajolván ír vala a földön.
hallván kediglen ezeket, egyenként, egyik másik után kimennek vala, először is a fő népek elkezdvén. és hagyaték csak ő maga, Jézus és az asszonyi állat ott középen állván.
mikoron kedig Jézus felemelkedett volna, és senkit nem látna, hanem csak az asszonyt, mondá neki: asszony, hol vannak a te vádolóid? senki nem kárhoztata-e tégedet?
mondá az asszony: senki, Uram. mondá neki Jézus: én sem kárhoztatlak téged. menj el, és ezután ne vétkezzél!
annak okáért ismét szól vala nekik Jézus mondván: én vagyok ez világnak világossága. valaki engemet követ, az nem jár sötétségbe, de az életnek világossága leszen nála.
mondának neki a farizeusok: te tenmagadról tész bizonyságot, azért a te vallásod nem igaz.
felele Jézus, és mondá nekik: én ha magamról teszek is bizonyságot, az én bizonyságom igaz, mert tudom, honnét jöttem, és hova megyek. ti kedig nem tudjátok, honnét jövök, és hova megyek.
ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit.
de ha én ítélnék is, az én ítéletem igaz volna, mert egyedül nem vagyok, hanem én, és aki engemet bocsátott, Atyám.
sőt, a ti törvénytekbe is meg vagyon írván, hogy két embernek bizonysága igaz.
én vagyok, ki magamtól bizonyságot teszek, és bizonyságot teszen énrólam, ki engemet bocsátott, Atyám.
mondnak vala azért neki: hol vagyon a te Atyád? felele Jézus: sem engemet nem ismertek, sem az én Atyámat. ha engemet ismertetek volna, az én Atyámat is ismertétek volna.
ez beszédeket szólá nekik Jézus az templomnak a részébe, holott az egyház kincsét tartják vala, tanítván ott őket. és senki meg nem fogá őtet, mert még el nem jött vala az ő órája.
mondá azért ismét nekik Jézus: én elmegyek, és kerestek engemet, és a ti bűnötökbe haltok meg. ahova én megyek, ti oda nem jöhettek.
mondnak vala azért a zsidók: nemde megöli-e magát, mert azt mondja: ahova én megyek, ti oda nem jöhettek?
és mond vala nekik: ti pokolból valók vagytok, én kedig mennyországból való vagyok. ti ez világiak vagytok, de én nem vagyok ez világi.
megmondám azért nektek, hogy az ti bűnötökbe haltok meg, mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bűnötökbe.
mondnak vala azért neki: ki vagy te? és mondá nekik Jézus: legelső kezdet, mert ugyanazont mondom nektek.
sokak vannak, kiket rólatok kell szólnom és ítélnem. de aki engemet bocsátott, igaz, és amit én őtőle hallottam, azt mondom ez világon.
amazok nem ismerék meg, hogy az ő Atyjától szólt volna nekik.
mondá azért Jézus nekik: mikoron felmagasztaljátok Embernek Fiát, akkor ismeritek meg, hogy én vagyok, és hogy én magamtól semmit nem művelek, de amiképpen engemet Atyám tanított, úgy szólok.
és aki engemet bocsátott, velem vagyon. nem hagyott Atyám önnönmagamat, mert én, ami neki kellemetes, mindenkoron azt művelem.
mikoron ő ezeket beszéllené, sokan hínek őbenne.
mondá azért Jézus azoknak, kik őbenne hittek vala, a zsidóknak: ha ti megmaradtok az én beszédembe, bizony tanítványim lesztek énnekem,
és megismeritek az igazságot, és az igazság szabadossá teszen titeket.
felelének neki: Ábrahám magjai vagyunk, és soha senkinek nem szolgáltunk. miképpen mondod te, hogy szabadosok leszünk?
felele nekik Jézus: bizony, bizony, mondám nektek, hogy minden, valaki bűnt teszen, szolgája a bűnnek.
a szolga kedig nem marad örökké a háznál, a Fiú örökké marad.
ha azért titeket a Fiú szabadossá teszen, bizony szabadosok vagytok.
tudom, hogy Ábrahám magvai vagytok, de engem meg akartok ölni, mert az én beszédemnek nincsen nálatok helye.
én, amit Atyámnál láttam, azt szólom, és amit ti a ti atyátoknál láttatok, művelitek.
felelének és mondának neki: a mi Atyánk Ábrahám. mondá nekik Jézus: ha Ábrahám fiai volnátok, mit Ábrahám tett, tennétek.
mostan kedig kerestek engemet megölni, embert, ki nektek igazságot szóltam, melyet Istentől hallottam. ezt Ábrahám nem tette.
ti az ti atyátoknak cselekedetit teszitek. mondának azért neki: mi paráznaságból nem születtünk, egy atyánk vagyon, Isten.
mondá nekik Jézus: ha Isten volna a ti atyátok, bizonyával szeretnétek engemet. mert én Istentől származtam és jöttem. és én magamtól nem jöttem, hanem ő bocsátott engemet.
miért nem ismeritek meg az én szómat? mert nem hallgathatjátok az én beszédemet.
ti ördög atyától valók vagytok, és az ő kívánságának akartok engedni. az gyilkos volt kezdettől fogva, és igazságba nem állapodott, mert nem volt igazság őbenne. mikoron hazugságot szól, az ő tulajdonából szólja, mert hazug, és annak a dolognak atyja.
én kedig, ki igazat mondok, nem hisztek énnekem.
kicsoda közületek, ki engemet megfedd bűnömről? és ha igazságot mondok, mire nem hisztek nekem?
aki Istentől vagyon, Istennek beszédét hallgatja. azért nem hallgatjátok ti, mert Istentől nem vagytok.
felelének azért a zsidók, és mondának neki: nemde jól mondjuk-e mi, hogy szamaritánus vagy, és ördög vagyon benned?
felele Jézus: énbennem ördög nincsen, de tisztelem az én Atyámat, és ti tiszteletlenséggel illettetek engemet.
én kedig nem keresem az én tisztességemet, vagyon, ki keresse és ítélje.
bizony, bizony, mondom nektek, valaki az én beszédemet megtartja, halált örökké nem lát.
mondának azért neki a zsidók: mostan ismerők meg, hogy ördög vagyon benned. Ábrahám meghalt, és a próféták, és te azt mondod: valaki az én beszédemet megtartja, halált örökké nem lát.
nagyobb vagy-e te a mi Atyánknál, Ábrahámnál, ki meghalt, és a prófétáknál is, kik meghaltanak? kicsodává teszed magadat?
felele Jézus: ha én magamat dicsőítem, az én dicsőségem semmi. vagyon az én Atyám, ki engemet dicsőít, kit ti ti Istenteknek mondotok,
és demaga nem ismertétek őtet. én kedig ismerém őtet, és ha mondanám, hogy nem ismertem őtet, hozzátok hasonlatos hazug lennék. de ismertem őtet, és az ő beszédét tartom.
Ábrahám, a ti atyátok örüle, hogy az én napomat látná. és meglátá, és örüle rajta.
mondának azért a zsidók neki: ötven esztendőd még nincsen, és Ábrahámot láttad?
mondá nekik Jézus: bizony, bizony, mondom nektek, minekelőtte Ábrahám volna, én vagyok.
köveket vesznek vala azért fel a zsidók, hogy hozzá hajigálnak. Jézus kedig elrejté magát, és kimene az templomból.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly