Genezis

capítulo 17

Capítulos:

Mikor Ábrám kilencvenkilenc éves volt, megjelent az Örökkévaló Ábrámnak és szólott hozzá: „Én vagyok a mindenható Isten, járj előttem és légy tökéletes,

verso 2

hogy szövetséget kössek veled és hogy igen nagyon megsokasítsalak.”

verso 3

Ábrám leborult arcára, és Isten szólt hozzá, mondván:

verso 4

„Íme én szövetséget kötök veled és te népek sokaságának atyjává leszel.

verso 5

Ne nevezzenek többé Ábrámnak hanem legyen neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává tettelek.

verso 6

Nagyon megszaporítalak és népek származnak tőled, királyok származnak tőled.

verso 7

És szövetséget kötök köztem és közted és magzataid között, akik utánad következnek, nemzedékeken keresztül örök szövetségül, hogy Isten legyek számodra és magzatait számára, akik utánad lesznek.

verso 8

És adom neked és magzatodnak, akik utánad lesznek, lakóhelyül az országot, Kanaán egész országát, örök birtokul és én leszek az Istenük.

verso 9

Ezután mondta Isten Ábrahámnak: „Te pedig tartsd meg szövetségemet, te és magzataid, akik utánad lesznek, nemzedékeiken keresztül.

verso 10

Ez az én szövetségem veled és magzataiddal, akik utánad lesznek, melyet meg kell tartanotok: Körül kell metélni minden fiút köztetek.

verso 11

Metéljétek körül előbőrötök húsát és ez legyen a szövetség jele köztem és köztetek.

verso 12

Nyolc napos korában metéljetek körül minden fiút, nemzedékeiteken keresztül, azt, aki a házban született és a pénzen vettet is, bármely idegent, aki nem magzataid közül való.

verso 13

Metéltessék körül házadnak szülöttje és akit pénzeden vettél és szövetségem legyen testeteken örök szövetségül.

verso 14

A körülmetéletlen férfi pedig, aki nincs körülmetélve előbőre húsán, annak lelke irtassék ki népéből, mert megszegte szövetségemet.”

verso 15

És mondta Isten Ábrahámnak: „Száraj feleségedet ne nevezd Szárajnak, hanem Sára legyen a neve.

verso 16

És megáldom őt és azonfelül adok neked ő tőle fiút; megáldom őt, hogy nemzetek anyja legyen, népek királyai származzanak tőle.”

verso 17

Ekkor Ábrahám arcára borult és nevetett és mondta magában: Vajjon száz éves embernek születhetik-e gyermeke, és Sára kilencven éves korában szülhet-e?

verso 18

És szólt Ábrahám Istenhez: „Bár Ismáél élne előtted!”

verso 19

Isten pedig mondta: „De bizony, Sára feleséged szül neked fiút és nevezd azt Izsáknak, és szövetséget kötök vele örök szövetségül magzatai számára.

verso 20

Ismáél felől pedig meghallgattalak, íme megáldottam őt, megszaporítom és megsokasítom őt igen nagyon; tizenkét fejedelmet fog nemzeni és nagy nemzetté teszem őt.

verso 21

De szövetségemet Izsákkal kötöm meg, akit Sára fog neked szülni ez időtájt a jövő esztendőben.”

verso 22

Befejezvén amit mondani akart, Isten felszállt Ábrahám mellől.

verso 23

És vette Ábrahám a fiát, Ismáélt, és háza minden szülöttjét és mindenkit, akit pénzen vett, minden férfit Ábrahám háznépe közül és körülmetélte előbőrük húsát ugyanaznap, amelyen Isten beszélt vele.

verso 24

Ábrahám pedig kilencvenkilenc éves volt, mikor körülmetéltetett előbőre húsa.

verso 25

Fia Ismáél pedig tizenhárom éves volt, mikor körülmetélték előbőre húsát.

verso 26

Ugyanaznap metéltetett körül Ábrahám és fia, Ismáél.

verso 27

És házának minden embere, a házban született, vagy idegentől pénzen vett, vele együtt metéltetett körül.