Sámuel első könyve

chapter 10


Chapters:


verse #1

Erre Sámuel elővette az olajos flaskát, Saul fejére öntötte és megcsókolta őt; majd így szólt: Hát nem Jahve kent föl téged, hogy örökségén fejedelem légy?


verse #2

Amikor most eltávozol tőle, Benjámin határán, Celczehnál, Ráchel sírjánál két férfira fogsz bukkanni, kik ezt mondják neked: megtalálták a szamarakat, melyeket keresni mentél! Apád elvetette már a szamarak gondját s miattatok aggódik! Azt mondja: Mit tegyek a fiamért?


verse #3

Mikor onnan tovább mégy, és Tábor tölgyeséhez jutsz, három emberrel fogsz találkozni, kik Béthelbe mennek föl Istenhez; az egyik három gödölyét fog vinni, a másik három kerek kenyeret, a harmadik egy tömlő bort.


verse #4

Majd békességet kívánnak neked s neked adnak két kenyeret, te meg fogadd el kezükből.


verse #5

Ezután Isten Gibeájába fogsz érni, hol a filiszteusok előörsei vannak; éppen mikor belépsz a városba, a próféták egy kötelékébe botlasz bele, amint a magaslatról szállnak alá, előttük hárfa, kézi dob, flóta, citera szól majd, ők meg prófétálnak (nyelven szólanak).


verse #6

Ekkor rád fog szállni Jahve Szelleme s te is velök fogsz prófétálni. És átváltozol más emberré.


verse #7

Majd amikor eljönnek rád ezek a jelek, tedd, amire kezed talál (ami kezed ügyébe jön), mert Isten veled lesz!


verse #8

Szállj le csak előttem Gilgálba, s amikor majd én leszállok hozzád, hogy égőáldozatot vigyek föl és véres áldozatokat öljek, hét napig várj rá, míg hozzád megyek, s akkor majd tudatom veled, mit kell tenned.


verse #9

Az történt, hogy amikor hátat fordított Sámuelnek, hogy elmenjen tőle, Jahve elváltoztatta őt, más szívet adott neki. Aznap mind ezek a jelek bekövetkeztek.


verse #10

Mikor bementek Gibeába s egy próféta – kötelék jött velök szembe, Isten Szelleme rászállott és közöttük prófétált.


verse #11

Ekkor a nép közül mindazok, akik régebbről ismerték őt s látták, hogy a prófétákkal együtt prófétál, így szóltak egymáshoz: Mi történt a Kis fiával? Saul is a próféták közt van?


verse #12

Ekkor megszólalt onnan egy férfi; megkérdezte: No, és ki az apjuk? Azért lett példaszóvá: Saul is a próféták között van?


verse #13

Amikor véget ért a prófétálása, fölment a magaslatra.


verse #14

Ekkor Saul nagybátyja megkérdezte tőle és legényétől: Hová mentetek? A szamarakat mentünk keresni – felelték – s mikor láttuk, hogy nincsenek, elmentünk Sámuelhez.


verse #15

Mondd csak meg nekem, mit mondott nektek Sámuel – kérdezte tovább Saul nagybátyja.


verse #16

Saul ezt felelte nagybátyjának: Megmondta nekünk, hogy megtalálták a szamarakat. A királyság dolgáról azonban nem mondta meg neki, hogy mit mondott Sámuel.


verse #17

Sámuel aztán összekiáltotta a népet Jahvéhoz Micpába.


verse #18

Ott így szólt Izrael fiaihoz: Így szólt Jahve, Izrael Istene: Vajon nem én hoztam-e fel Izraelt Egyiptomból? Vajon nem én mentettelek-e ki az egyiptomiak kezéből s mind azoknak a királyságoknak kezéből, melyek szorongattak titeket?


verse #19

Ti ma mégis megvetettétek Isteneteket, ki minden bajotokból és szorongattatásotokból a ti szabadítótok és azt mondottátok neki: Királyt tégy fölénk! Most hát álljatok Jahve elé törzseitek szerint és ezredeitek szerint!


verse #20

Ezzel Sámuel Izrael összes törzseit előléptette.


verse #21

A sors Benjámin törzsét érte. Majd előléptette nemzetségei szerint Benjámin törzsét s a sors a matriták nemzetségét érte. Aztán Kis fiát, Sault érte a sors. Keresték őt, de nem találták.


verse #22

Még megkérdezték Jahvét a felől, hogy eljött-e vagy nem, ez az ember. Jahve ezt felelte: A málha között bujkál!


verse #23

Odafutottak s elhozták onnan. Aztán odaállították a nép közepébe s az egész nép közül vállával és azon felül kimagaslott.


verse #24

Ekkor Sámuel az egész néphez beszédet tartott: Látjátok-é kit választott ki néktek Jahve? Nincs hozzá hasonló az egész nép között! Erre az egész nép ujjongani kezdett s ezt kiáltozták: Éljen a király!


verse #25

Ezután Sámuel elmondotta a nép előtt a királyság jogát, azt könyvbe írta s letéteménybe helyezte Jahve előtt. Majd Sámuel elbocsátotta az egész népet, kit-kit a maga házába.


verse #26

Saul is hazament Gibeába. Elkísérték őt a derék férfiak, kiknek szívét Isten megérintette.


verse #27

De néhány béliálfi ezt mondta: mit tud rajtunk ez szabadítani? Megvetették őt s nem vittek neki ajándékot. De ő úgy tett, mintha néma volna.XI.

Chapters:


Books