Sámuel első könyve

chapter 28


Chapters:


verse #1

Azokban a napokban az történt, hogy a filiszteusok egyesítették táboraikat, hogy Izrael ellen harcoljanak. Ákis ekkor így szólt Dávidhoz: Jegyezd meg jól, hogy velem kivonulsz a táborba te is, ebereid is.


verse #2

Dávid ezt felelte Ákisnak: így legalább meg fogod tudni hogy szolgád mit cselekszik. Ákis így válaszolt: Ezért fejem őrzőjévé foglak tenni minden időben!


verse #3

Sámuel halott volt már; egész Izrael meg is gyászolta, el is temette őt városában, Rámában. Saul pedig a szellemidézőket és a jósokat eltávolította az országból.


verse #4

Ezután gyűltek össze és törtek be a filiszteusok, Sunemben ütve tábort. Saul is összegyűjtötte egész Izraelt s Gilboánál táboroztak.


verse #5

Mikor Saul a filiszteusok táborát meglátta, nagy reszkető félelem ült szívére.


verse #6

Ekkor Saul megkérdezte Jahvét, de Jahve nem felelt neki sem álom, sem Urim, sem próféták útján.


verse #7

Ekkor Saul így szólt szolgáihoz: Keressetek nekem egy szellemidéző asszonyt! Elmegyek hozzá, hogy tudakozzam tőle! – Van egy szellemidéző asszony Endorban – felelték neki szolgái,


verse #8

Saul átöltözött s idegen ruhákat vett magára; aztán elment két emberrel s éjjel betértek az asszonyhoz. – Jósolj nekem szellem által, s hozd fel nekem azt, akit majd mondok neked! – mondta neki.


verse #9

De az asszony ezt felelte: Te tudod, hogy mit tett Saul, hogy kiirtotta a szellemidézőket és jósokat az országból, miért állítasz tőrt a lelkemnek? Meg akarsz ölni?


verse #10

Ekkor Saul Jahvéra megesküdt neki: amint Jahve él, oly biztos, hogy ebben a dologban felelősség nem terheli a lelkedet.


verse #11

Kit idézzek fel hát neked? – kérdezte az asszony? – Sámuelt idézd föl nekem! – felelte az.


verse #12

Mikor az asszony Sámuelt meglátta, nagy hangon fölkiáltott: Miért csaltál meg? – mondta az asszony Saulnak – Te Saul vagy!


verse #13

Ne félj tőlem! – szólt a király hozzá – hanem mondd, mit látsz! – Isteneket látok feljönni a földből! – felelte az asszony Saulnak.


verse #14

Milyen az alakja? Kérdezte tőle. S az válaszolta: Egy öreg embert látok, köpenybe burkolva. Erről Saul megtudta, hogy Sámuel az. Ezzel a földig hajolt arcával s hódolt neki.


verse #15

Miért zaklattál föl engem? – kérdezte Sámuel Saultól – azzal, hogy engem felidéztél? – Igen nagy szorultságban vagyok – felelte Saul – A filiszteusok hadba szálltak ellenem, Isten is eltávozott tőlem s nem felel nekem többé sem próféták útján, sem álommal. Azért hívtalak, hogy megjelentsd nekem, mit cselekedjem.


verse #16

Miért kérdezel engem, mikor Jahve eltávozott tőled és ellened van? – szólott Sámuel.


verse #17

Jahve megtette magának, amit általam mondott: kitépte a királyságot kezedből és felebarátodnak Dávidnak adta oda!


verse #18

Minthogy nem hallgattál Jahve szavára és tüzes haragját nem hajtottad végre Amáleken; azért tette ma Jahve ezt a dolgot veled!


verse #19

Veled együtt Izraelt is odaadta Jahve a filiszteusok kezébe s holnap te és fiaid velem lesznek! Izrael táborát is oda fogja adni Jahve a filiszteusok kezébe!


verse #20

Saul ekkor hirtelen egész hosszával a földre esett, annyira megijedt Sámuel szavaitól; erő sem maradt benne, hiszen egész nap és egész éjjel semmit sem evett.


verse #21

Mikor az asszony Saulhoz ment, látta, hogy nagyon reszket;


verse #22

azt mondta hát neki: lásd szolgálód engedelmeskedett a te szódnak; lelkemet a markomba tettem s úgy hallgattam szavaidra, melyeket hozzám szóltál: most hát te is hallgass szolgálód szavára. Hadd tegyek elődbe egy falás kenyeret s egyél, hogy erő legyen benned. Hiszen útra mégy.


verse #23

De az vonakodott. – Nem eszem – mondotta. – De mikor rátámadtak szolgái, meg az asszony is, hallgatott szavukra. Fölkelt a földről és az ágyra ült.


verse #24

Volt az asszonynak egy megkötött borjúja a házban; azt sietve levágta; lisztet vett elő, azt meggyúrta s kalácsokat sütött belőle;


verse #25

majd odavitte Saul elé és szolgái elé. Azok ettek s még azon az éjszakán elmentek.

Chapters:


Books