Sámuel első könyve

chapter 3


Chapters:


verse #1

A gyermek Sámuel Éli előtt Jahve szolgálatában volt. Jahve szava azonban igen ritka kincs volt azokban a napokban. Látomás nem tört keresztül.


verse #2

Történt az idő tájt, hogy Éli ott ült a helyén, beteg, elhomályosult szemekkel, úgyhogy nem tudott látni.


verse #3

Isten lámpása még nem volt eloltva, Sámuel pedig még feküdt Jahve templomában, ahol Isten ládája volt.


verse #4

Egyszer csak Jahve hívta Sámuelt és az így szólt: itt vagyok!


verse #5

Azzal odafutott Élihez és szólt: Itt vagyok, mert hívtál! De Éli így felelt: Nem hívtalak! Eredj vissza! Feküdjél le! S ő elment és lefeküdt.


verse #6

Jahve még egyszer hívta: Sámuel! Sámuel fölkelt, Élihez ment és így szólt: Itt vagyok, mert hívtál! Nem hívtalak, fiam! – felelte az. Térj vissza és feküdjél le!


verse #7

Sámuel még nem ismerte Jahvét, Jahve szava még nem jelentetett ki neki.


verse #8

Jahve folytatta Sámuel hívását, harmadízben is szólt: az fölkelt odament Élihez és ezt mondta: Itt vagyok, mert hívtál! Akkor értette meg Éli, hogy Jahve hívja a gyermeket.


verse #9

Erre így szólt Éli Sámuelhez: Eredj, feküdjél le, s ha úgy történnék, hogy szólna hozzád, feleld: Szólj Jahve, mert hallgatja szolgád! Erre Sámuel elment és lefeküdt a helyére.


verse #10

Ekkor eljött Jahve, oda állott és mint az előző alkalmakkor így kiáltott: Sámuel, Sámuel! És Sámuel szólt: Beszélj, mert hallgatja szolgád!


verse #11

Jahve erre így szólt Sámuelhez: Valamit cselekedni akarok Izraelben, melyre mindenkinek megcsendül a két füle, aki csak hallja.


verse #12

Azon a napon valóra váltom mindazt, amit Éli házára vonatkozólag mondottam, kezdettől, végéig.


verse #13

Meg kell neki mondanod, hogy örökre kimondom rá az ítéletet azért a bűnéért, hogy tudta, hogy fiai átokkal terhelik meg magukat és ő nem esett kétségbe miattuk.


verse #14

Azért Éli házával kapcsolatban megesküdtem, hogy Éli házának bűnéért sem véres áldozattal, sem áldozati ajándékkal sohasem történhetik engesztelés.


verse #15

Sámuel aztán reggelig feküdt; akkor kinyitotta Jahve házának ajtajait. Sámuel azonban félt megjelenteni a látomást Élinek.


verse #16

Azonban Éli szólította Sámuelt. – Sámuel fiam! – szólt s az felelt: Itt vagyok!


verse #17

Mi az a dolog, amelyet mondott neked? – kérdezte. – El ne hazudd előlem. Úgy tegyen veled az Isten, úgy is folytassa, ha mindabból, amit mondott neked, valamit elhazudnál előlem!


verse #18

Sámuel erre minden dolgot megjelentett neki, semmit el nem hazudott előle. Éli ezt mondta rá: Jahve Ő! Tegye azt, amit jónak lát szeme!


verse #19

Sámuel pedig felnőtt s Jahve volt vele. Összes igéiből semmit sem ejtett a földre.


verse #20

Dántól Bersebáig egész Izrael megtudta, hogy Sámuel megbízható volt arra, hogy Jahve prófétája legyen.


verse #21

Jahve pedig tovább is megjelent Silóban. Mert Jahve szava által Jahve kijelentette magát Sámuelnek.

Chapters:


Books