Sámuel első könyve

chapter 23


Chapters:


verse #1

Ekkoriban Dávid jelentést kapott; A filiszteusok Kehillában háborút viselnek s fosztogatják a szérűket.


verse #2

Dávid megkérdezte Jahvét: Fölvonuljak-e s rajtuk üssek-e ezeken a filiszteusokon? Jahve ezt felelte: Eredj, üss a filiszteusokon és szabadítsd meg Kehillát!


verse #3

Dávid emberei azonban így szólottak hozzá: Itt, Judában is rettegésben vagyunk, s még hozzá elmenjünk Kehillába a filiszteus csatarendek ellen?


verse #4

Ekkor Dávid újra megkérdezte Jahvét: de Jahve így felelt neki: Kelj föl, menj alá Kehillába és Én kezedbe adom a filiszteusokat!


verse #5

Dávid most emberivel együtt elment Kehillába,hadba szállt a filiszteusok ellen, elhajtotta nyájaikat és nagy vereséget okozott nekik. Így szabadította meg Dávid Kehilla lakóit.


verse #6

Amikor Achimélek fia, Abjátár Dávidhoz futott Kehillába, egy efódot vitt le magával a kezében.


verse #7

Mikor Saulnak megjelentették, hogy Dávid Kehillába ment, így szólott: Megtagadta őt Isten, a kezembe adva őt, hisz, amikor kapuval és retesszel bezárt városba ment, magát zárta be.


verse #8

Saul ekkor az egész hadi népnek kihirdettette, hogy menjenek alá Kehillába s vegyék ostrom alá Dávidot és embereit.


verse #9

Ahogy Dávid megtudta, hogy Saul gonoszat tervez ellene, így szólt Abjátárhoz, a főpaphoz: Hozd elő az efódot!


verse #10

Izrael Istene Jahve – szólott Dávid – biztos hírként hallotta szolgád, hogy Saul Kehillába igyekszik jönni, hogy miattam elpusztítsa a várost.


verse #11

Vajon kezébe adnak-e engem a kehillai elöljárók? Alá jön-e Saul, amiképp szolgád hallotta? Izrael Istene, Jahve, jelentsd meg ezt szolgádnak! Jahve ezt válaszolta: Alá fog jönni!


verse #12

Kiadnak engem, s embereimet Saul kezébe a kehillai elöljárók? – kérdezte Dávid. Jahve felelte: kiadnak!


verse #13

Ekkor Dávid fölkelt mintegy hatszáz emberével együtt, kimentek Kehillából és ide-oda kószáltak. Saulnak erre hírül vitték, hogy Dávid kimenekült Kehillából, mire lemondott a kivonulásról.


verse #14

Dávid most már sivatag helyen, hegyi erősségekben tartózkodott. Tartózkodott a hegységben, a Zif pusztájában. Saul egész idő alatt ellene tört, de Isten nem adta a kezébe.


verse #15

Dávid látta, hogy Saul azért vonult ki, hogy lelkére (életére) törjön.


verse #16

Mialatt Dávid a Zif erdős pusztájában volt, fölkelt Jonatán, a Saul fia, Dávidhoz ment az erdőbe és megszilárdította kezét az Istenben.


verse #17

Ne félj! – mondta neki – Nem talál meg téged atyámnak, Saulnak keze! Te fogsz uralkodni Izraelen, én pedig a második leszek utánad. Saul, atyám is így tudja ezt.


verse #18

S a kettő szövetséget kötött egymással Jahve színe előtt. Dávid továbbra is az erdőben lakott, Jonatán meg hazatért.


verse #19

A zifiek azonban felmentek Saulhoz Gibeába s elmondták: Dávid nálunk rejtőzködik az erdőben, a hegyi erősségekben Hachilla dombján, mely a pusztától délre van.


verse #20

Most hát, amikor a királynak kedve lesz alá jönni, jöjjön alá s a mi dolgunk lesz átadni őt a királynak!


verse #21

Jahve áldottai vagytok ti – felelte Saul – hogy könyörültetek rajtam!


verse #22

Menjetek hát, erősen figyeljétek s tudjátok meg, nézzétek meg a helyet, ahová lábát teszi; hogy ki látta őt ott, mert azt mondták nekem, hogy igen ravasz ő!


verse #23

Szemléljétek meg és ismerjétek meg az összes rejtekhelyeket, ahol tartózkodik s aztán jertek vissza hozzám biztos hírrel, hogy aztán hozzátok mehessek. Ha aztán az országban van, kikeresem én őt Juda valamennyi ezere közül!


verse #24

Erre azok felkerekedtek és Saul előtt elmentek. Dávid és emberei ez alatt Máon pusztájában voltak a sivatagban a pusztától délre.


verse #25

Mikor Saul és emberei elindultak Dávid megkeresésére, megjelentették ezt Dávidnak s erre ő lement ahhoz a sziklához, mely Náon pusztájában van és ott tartózkodott. Ahogy Saul ezt meghallotta, üldözve Dávidot utána ment a Máon pusztájába.


verse #26

Saul a hegynek egyik oldalán ment, Dávid és emberei pedig a hegy másik oldalán mentek. Amikor Dávid nagy sietséggel igyekezett Saul elől elkerülni és Saul emberei elzárták az utat Dávid és emberei elől, hogy elfogják őket;


verse #27

hirtelen követ érkezett Saulhoz, ki ezt mondta: Jöjj sietve, mert a filiszteusok fosztogatva betörtek az országba!


verse #28

Saul erre megtért Dávid üldözéséből és elébe ment a filiszteusoknak; ezért nevezték el azt a helyet a szétválás sziklájának.

Chapters:


Books