capitolul 43
És az éhség egyre súlyosbodott az országban.
És történt, hogy midőn teljesen megették a gabonát, amelyet Egyiptomból hoztak, atyjuk így szólt hozzájuk: „Menjetek újra, vegyetek nekünk egy kis eleséget”.
És szólt hozzá Jehuda, mondván: „Intve intett bennünket a férfiú, mondván: ne lássátok színemet, ha testvéretek nincsen veletek.
Ha testvérünket velünk küldöd, lemegyünk és veszünk neked eleséget,
de ha nem küldöd, nem megyünk le, mert ama férfiú mondta nekünk: ne lássátok színemet, ha testvéretek nincsen veletek”.
És szólt Izráel: „Miért tettetek velem rosszat, tudtára adván a férfiúnak, hogy van még egy testvértek?”
És ők szóltak: „Nagyon részletesen tudakozódott az a férfiú felőlünk és szülőföldünk felől, mondván: Él-e még atyátok? Van-e még testvértek? Hát mi megmondtuk e szavak szerint; vajjon tudhattuk-e, hogy azt fogja mondani, hozzátok le testvérteket”.
És Jehuda szólt atyjához, Izráelhez: „Küldd velem a fiút, hogy útra keljünk és elmenjünk, hogy éljünk és meg ne haljunk, mi is, te is, gyermekeink is.
Én jótállok érte, kezemből követelheted; ha nem hozom vissza őt hozzád és elédbe nem állítom őt, én legyek minden időre vétkes előtted.
Bizony, ha nem késlekedtünk volna, most már kétszer is vissza lehetnénk”.
És szólt hozzájuk atyjuk, Izráel: „Ha már így van, ekként cselekedjetek. Tegyetek az ország legjobb termékeiből edényeitekbe és vigyétek le azt ajándékul annak a férfiúnak, egy kis balzsamot, egy kis mézet, fűszereket és ladánumot, pisztáciadiót és mandulát.
És kétszeres pénzt vegyetek magatokhoz; azt a pénzt is, amelyet visszatettek zsákjaitok szájába, szintén vigyétek magatokkal, hátha tévedés volt.
Testvérteket is vigyétek és keljetek útra, menjetek el ismét ahhoz a férfiúhoz.
És a Mindenható Isten adjon nektek irgalmat a férfiú előtt, hogy elbocsássa veletek másik testvérteket és Benjámint, én pedig, ha már meg vagyok fosztva gyermekeimtől, hát legyek megfosztva”.
És a férfiak vették ezt az ajándékot, kétszeres pénzt is vettek magukhoz, és Benjámint, és elindultak és lementek Egyiptomba és József elé állottak.
Mikor József látta velük Benjámint, szólt háza vezetőjének: „Vezesd be az embereket a házba, vágj le barmot és készítsd el, mert ez emberek velem fognak ebédelni.
És az ember úgy tett, amint József mondta és bevezette az embereket József házába.
Megijedtek az emberek, azért, hogy bevezették őket József házába és szóltak: „A pénz miatt, mely a multkor visszakerült zsákjainkba, hoztak be bennünket, hogy ránk törjenek és ránk rohanjanak és hogy bennünket rabszolgákká tegyenek és szamarainkat”.
És közelebb léptek az emberhez, aki József házának vezetője volt és szóltak hozzá a ház kapujában,
és mondták: „Kérünk uram, valóban lejöttünk először, hogy eleséget vegyünk.
És történt, hogy midőn szállásunkhoz értünk és kibontottuk zsákjainkat, íme mindegyikünk pénze, ezüstünk teljes súlyában a zsák szájában volt; ezt visszahoztuk magunkkal.
És más pénzt is hoztunk le kezünkben, hogy eleséget vegyünk. Nem tudjuk, ki tette pénzünket zsákjainkba.”
És ő szólt: „Béke veletek! Ne féljetek Istenetek és atyátok Istene adta nektek a kincset zsákjaitokba, pénzetek eljutott hozzám”. És kivezette hozzájuk Simeónt.
És a férfiú bevezette az embereket József házába, adott nekik vizet és megmosták lábaikat, azután adott abrakot szamaraiknak.
És ők előkészítették az ajándékot, mire József délben megjön, mivel hogy hallották, hogy ott fognak enni.
És midőn József hazajött, bevitték neki a házba az ajándékot, amely kezükben volt; és meghajoltak előtte földig.
És ő kérdezősködött hogylétük felől és szólt: „Jól van-e atyátok, az öreg ember, akiről szóltatok, él-e még?”
És ők mondták: „Jól van szolgád, a mi atyánk, még él”; meghajoltak és leborultak.
És ő fölemelte szemét és meglátta Benjámint, testvérét, anyjának fiát, és szólt: „Ez a legkisebb testvértek, akiről nekem szóltatok?” Neki pedig azt mondta: „Isten legyen kegyes hozzád, fiam”.
És elsietett József, mert megindult a szíve testvérén és sírni akart; bement a szobába és ott sírt.
Megmosta arcát és kiment, uralkodott magán és mondta: „Hozzátok az ételt”.
Külön tették ő eléje és külön ő eléjük, és külön az egyiptomiaknak, akik vele ettek, mert nem ehetnek az egyiptomiak kenyeret a héberekkel együtt, mert ez útálat az egyiptomiaknak.
És ültek előtte, az elsőszülött elsőszülöttsége szerint és a legfiatalabb fiatalsága szerint és az emberek egymásra bámultak.
És ő tőle vittek hozzájuk részeket, és ötször több volt Benjámin része valamennyiök részénél. Ittak és vígan voltak nála.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly