Genezis

Capitole:

… 16 17 18 19 20 …   ⇤ ← 18 → ⇥

versetul 1

És megjelent neki az Örökkévaló Mamré terebintusainál, amidőn ő ült a sátor bejáratánál mikor a nap a legmelegebben sütött.

versetul 2

És fölemelte szemét és maga elé nézett, íme három férfiú áll előtte, és midőn látta őket, eléjük futott a sátor bejáratából és leborult a földre,

versetul 3

És szólt: „Uram, ha ugyan kegyet találtam előtted, ne kerüld el, kérlek, szolgádat.

versetul 4

Hadd hozzanak egy kis vizet, mossátok meg lábatokat és pihenjetek a fa alatt.

versetul 5

És én hozok egy darab kenyeret, hogy erősítsétek szíveteket, azután tovább mehettek, ha már erre jöttetek szolgátok felé.” És ők feleltek: „Tégy úgy, amint mondtad.”

versetul 6

És sietett Ábrahám a sátorba Sárához és szólt: „Hozz gyorsan három mérő lánglisztet, gyúrd meg és készíts lepényeket!”

versetul 7

És Ábrahám a marhákhoz futott és vett egy gyenge és jó borjút, odaadta a legénynek és az sietve elkészítette.

versetul 8

És vett vajat és tejet, meg a borjút, amelyet elkészített és eléjük tette, ő maga pedig mellettük állt a fa alatt és ők ettek.

versetul 9

És mondták neki: „Hol van a felséged, Sára?” Ő pedig felelt: „A sátorban van.”

versetul 10

És amaz mondta: „Jövőre ilyen tájban visszatérek hozzád és akkor feleségednek, Sárának, fia lesz.” Sára pedig hallotta ezt a sátor bejárójában, amelynek háta mögött volt.

versetul 11

Ábrahám és Sára pedig öregek voltak, nagyon korosak; megszűnt már Sárának úgy lenni, amint a nőknél szokás.

versetul 12

És Sára nevetett magában, mondván: „Miután elfonnyadtam, lehet-e még gyönyöröm, mikor az uram is öreg?”

versetul 13

Ekkor szólott az Örökkévaló Ábrahámhoz: „Miért nevetett Sára, mondván: Vajjon igazán szülök-e még én, aki öreg vagyok?

versetul 14

Van-e lehetetlen dolog az Örökkévaló előtt? Jövőre ez időtájban visszatérek hozzád és Sárának fia lesz.”

versetul 15

Sára pedig tagadta, mondván: „Nem nevettem”, mert félt. Ő pedig mondta: „De bizony, nevettél.”

versetul 16

Azután felkerekedtek onnan a férfiak és Szodoma felé tekintettek; és Ábrahám velük ment, hogy elkísérje őket.

versetul 17

És az Örökkévaló mondta: „Eltitkoljam-e Ábrahám előtt, mitévő vagyok?

versetul 18

Holott bizonyos, hogy Ábrahám nagy és hatalmas nemzetté lesz és benne áldottak lesznek a föld összes nemzetei.

versetul 19

Mert megismertem őt azért, hogy ő parancsolja meg fiainak és háza népének, ő utána, hogy kövessék az Örökkévaló útját, cselekedjenek igazságot és jogot; hogy az Örökkévaló teljesítse Ábrahámon, amit róla mondott.”

versetul 20

És szólott az Örökkévaló: „Mivel sok a panasz Szodoma és Gomora ellen és bűnük igen súlyos,

versetul 21

megyek és meglátom, vajjon egészen a hozzám eljutott panaszok szerint cselekedtek-e; és ha nem, hadd tudjam meg!”

versetul 22

És elfordultak onnan a férfiak és elmentek Szodomába, Ábrahám pedig még ott állott az Örökkévaló előtt.

versetul 23

Ábrahám közelebb lépett hozzá és így szólt: „Vajjon elpusztítod-e az igazakat is a gonoszokkal?

versetul 24

Talán van ötven igaz ember a városban, valóban elpusztítod-e és nem bocsátasz-e meg a városnak az ötven igaz miatt, akik benne vannak?

versetul 25

Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöljed az igazat a gonosszal és egyenlő legyen az igaz és a gonosz, távol legyen tőled! Vajjon az egész világ bírája ne cselekedjék igazságosan?”

versetul 26

És mondta az Örökkévaló: „Ha találok Szodoma városában ötven igazat, megbocsátok miattuk az egész városnak.”

versetul 27

És felelt Ábrahám mondván: „Íme én vállaltam, hogy beszélek Uramhoz, pedig por és hamu vagyok.

versetul 28

Talán hiányzik az ötven igazból öt, vajjon elpusztítod-e az öt miatt az egész várost?” Mondta: „Nem pusztítom el, ha ott negyvenötöt találok.”

versetul 29

És szólt ismét hozzá és mondta: „Talán találsz ott negyvenet?” És ő mondta: „Nem teszem a negyven miatt.”

versetul 30

És mondta: „Ne haragudj Uram, ha szólok, talán találsz ott harmincat?” És ő mondta: „Nem teszem, ha találok ott harmincat.”

versetul 31

És mondta: „Íme én vállaltam, hogy beszélek Uramhoz, talán találsz ott huszat?” És ő mondta: „Nem pusztítom el a húsz miatt.”

versetul 32

És mondta: „Ne haragudjék Uram, hadd szóljak csak még egyszer, talán találsz ott tizet? És ő mondta: „Nem pusztítom el a tíz miatt.”

versetul 33

És elment útjára az Örökkévaló, mikor befejezte beszédét Ábrahámmal, Ábrahám pedig visszatért helyére.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50