Genezis

capitolul 47


Capitole:


versetul 1

Elment József és jelentette Fáraónak, mondván: „Atyám és testvéreim, nyájuk és gulyájuk és mindenük amijük van, eljöttek Kanaán országából és most Gósen földjén vannak.


versetul 2

És testvérei közül vett öt embert és Fáraó elé állította őket.


versetul 3

És Fáraó szólt az ő testvéreihez: „Mi a foglalkozástok?” És ők mondták Fáraónak: „Pásztorok a te szolgáid, mind mi, mind atyáink”.


versetul 4

És mondták Fáraónak: „Azért jöttünk, hogy az országban tartózkodjunk, mert nincs legelő szolgáid juhai számára, mert súlyos az éhség Kanaán országában; és most hadd lakjanak szolgáid Gósen földjén”.


versetul 5

És Fáraó szólt Józsefhez, mondván: „Atyád és testvéreid eljöttek hozzád.


versetul 6

Egyiptom országa előtted van, az ország legjavában telepítsd le atyádat és testvéreidet, lakjanak Gósen földjén. És ha tudod, hogy vannak közöttük derék férfiak, tedd meg őket nyájaim felügyelőivé”.


versetul 7

És József elhozta atyját Jákóbot és Fáraó elé állította és Jákób megáldotta Fáraót.


versetul 8

És Fáraó szólt Jákóbhoz: „Mennyi életed éveinek napjai?”


versetul 9

És Jákób felelt Fáraónak: „Vándoréletem éveinek napjai százharminc év; kevés és szomorú volt életéveim napjainak sora és nem érték el őseim életéveinek napjait vándorlásuk idejében”.


versetul 10

Ezután megáldotta Jákób Fáraót és elment Fáraó elől.


versetul 11

És József letelepítette atyját és testvéreit és adott nekik birtokot Egyiptom országában, az ország javában, Ráamszész földjén, amint Fáraó megparancsolta.


versetul 12

És ellátta József atyját és testvéreit és atyjának egész házanépét kenyérrel a gyermekek számának megfelelően.


versetul 13

És nem volt kenyér az egész országban, mert az éhség nagyon súlyos lett; és ellankadt Egyiptom országa és Kanaán országa az éhség miatt.


versetul 14

És összeszedte József mind a pénzt, ami találtatott Egyiptom országában és Kanaán országában, a gabonáért, amelyet vettek; és József bevitte a pénzt Fáraó házába.


versetul 15

És midőn elfogyott a pénz Egyiptom országából és Kanaán országából, akkor eljöttek az egyiptomiak Józsefhez, mondván: „Adj nekünk kenyeret; miért haljunk meg előtted?, mert elfogyott a pénzünk”.


versetul 16

És szólt József: „Adjátok ide barmaitokat és én adok nektek barmaitokért, ha elfogyott a pénzetek”.


versetul 17

Elhozták barmaikat Józsefhez és ő adott nekik kenyeret a lovakért, a juhnyájakért, a gulyákért és a szamarakért és ellátta őket kenyérrel mind az ő barmaikért abban az évben.


versetul 18

És midőn elmúlt az az év, eljöttek hozzá a második évben és mondták neki: „Nem titkoljuk el urunk előtt, hogy elfogyott a pénzünk és a baromcsordák uramnál vannak; nem maradt meg uram szeme előtt semmi, csak testünk és földünk.


versetul 19

Miért haljunk meg szemed előtt, mi is, földünk is; végy meg bennünket és földünket kenyérért, és leszünk mi és földünk Fáraónak szolgái; adj vetőmagot is, hogy éljünk és meg ne haljunk, és hogy a föld el ne pusztuljon”.


versetul 20

És megvette József Egyiptom egész földjét Fáraó számára, mert az egyiptomiak eladták mindegyik a maga földjét, mert erőt vett rajtuk az éhség és az ország Fáraóé lett.


versetul 21

A népet pedig áthelyezte a városokba, Egyiptom határának egyik szélétől a másik széléig.


versetul 22

Csak a papok földjét nem vette meg, mert a papok Fáraótól kapták részüket és ették részüket, melyet Fáraó nekik adott, tehát nem adták el földjüket.


versetul 23

És szólt József a néphez: „Íme, megvettelek benneteket ma és földeteket Fáraó számára; imhol számotokra vetőmag, vessétek be a földet.


versetul 24

És fog történni aratáskor, hogy a termésből adtok egy ötödöt Fáraónak, négy rész pedig legyen a tietek vetőmagul a földnek és eledelül nektek és házaitok népének, és hogy legyen enniök gyermekeiteknek”.


versetul 25

És mondták: „Megmentetted életünket, hadd találjunk kegyet uram szemében, és mi szolgái leszünk Fáraónak.”


versetul 26

József törvényül tette meg ezt Egyiptom országa számára mindezen napig. Hogy Fáraóé az ötöd, csakis a papok földje nem lett Fáraóé.


versetul 27

És Izráel lakott Egyiptom országában, Gósen földjén, birtokukba vették és nagyon megszaporodtak és megsokasodtak.


versetul 28

És Jákób tizenhét évig élt Egyiptomban, és voltak Jákób napjai, életének évei: száznegyvenhét év.


versetul 29

És közeledett az idő, midőn Izráelnek meg kellett halnia, és hivatta fiát, Józsefet és szólt hozzá: „Ha ugyan kegyességet találtam szemedben, tedd, kérlek, kezedet csípőm alá, hogy szeretetet és hűséget fogsz velem gyakorolni; ne temess el, kérlek, Egyiptomban,


versetul 30

hanem, hogy atyáimnál feküdjem, vigy el Egyiptomból és temess el az ő sírhelyükben”. És ő felelt: „Szavaid szerint fogok cselekedni”.


versetul 31

És szólt: „Esküdj meg nekem!” És ő megesküdött neki. Erre Izráel leborult az ágy fejére.

Capitole:


Cărți