Genezis

48. fejezet


Fejezetek:


1. vers

És történt e dolgok után, hogy mondták Józsefnek: „Íme atyád beteg”. Erre magával vitte két fiát, Menassét és Efráimot.


2. vers

Jelentették Jákóbnak, mondván: „Íme fiad József jön hozzád”, és Izráel összeszedte erejét és felült az ágyon.


3. vers

És szólt Jákób Józsefhez: „Isten, a Mindenható megjelent nekem Lúzban, Kanaán országában és megáldott engem,


4. vers

és szólt hozzám: Íme én megszaporítlak és megsokasítlak és teszlek népek gyülekezetévé és adom majd ezt az országot ivadékaidnak örök birtokul.


5. vers

Most pedig két fiad, akik születtek neked Egyiptom országában, mielőtt eljöttem hozzád Egyiptomba, ők is az enyéim: Efráim és Menasse, mint Reubén és Simeón legyenek az enyéim.


6. vers

És utódaid, akiket nemzettél utánuk, a tieid legyenek; testvéreik nevéről neveztessenek örökségükben.


7. vers

És ami engem illet, eljöttem Paddánból, elhalt mellőlem Ráhel Kanaán országában, az úton, midőn még egy darab föld volt, hogy Efrátba eljussanak; és eltemettem ott, az Efrátba, azaz Bét-Lehembe, vezető úton”.


8. vers

És meglátta Izráel József fiait és szólt: „Kik ezek?”


9. vers

József felelt atyjának: „Fiaim ezek, akiket Isten itt nekem adott”. És ő szólt: „Hozd őket hozzám, kérlek, hogy megáldjam őket”.


10. vers

Izráel szemei gyengék voltak az öregségtől, úgyhogy nem látott már jól. Közel hozta őket hozzá, megcsókolta és megölelte őket.


11. vers

És szólt Izráel Józsefhez: „Nem gondoltam, hogy még arcodat lássam és íme Isten megengedte, hogy magzatodat is lássam.”


12. vers

És József kivezette őket térdei közül és meghajtotta magát arcával a földre.


13. vers

És József vette mindkettőjüket, Efráimot jobbjával, Izráel bal keze felől, Menassét pedig baljába, Izráel jobb keze felől, és közel hozta őket hozzá.


14. vers

És Izráel kinyujtotta jobbját és rátette Efrájim fejére, aki a fiatalabbik volt, balját pedig Menassé fejére tette; megfontolva tette így kezeit, ámbár Menasse volt az elsőszülött.


15. vers

És megáldotta Józsefet, szólván: „Az Isten, aki előtt atyáim, Ábrahám és Izsák jártak, az Isten, aki táplált engem egész életemben, mind e mai napig, –


16. vers

az angyal, aki megváltott engem minden bajtól, áldja meg a fiúkat és viseljék ők is nevemet és atyáim, Ábrahám és Izsák nevét és szaporodjanak el a földön”.


17. vers

És mikor József látta, hogy atyja jobb kezét Efráim fejére tette, nem tetszett neki és megfogta atyja kezét, hogy Efráim fejéről eltávolítsa Menasse fejére.


18. vers

És szólt József az atyjához: „Nem úgy atyám, mert ez az elsőszülött, tedd az ő fejére jobb kezedet.”


19. vers

De atyja nem akarta és szólt: „Tudom, fiam, tudom, ő belőle is nép lesz és ő is nagy lesz, de kisebbik testvére nagyobb lesz nála és magzata népek sokaságává lesz”.


20. vers

És megáldotta őket ezen a napon, mondván: „Veled áldjon Izráel, mondván: tegyen téged Isten olyanná, mint Efráim és Menasse”. Efráimot Menasse elé helyezte.


21. vers

És szólt Izráel Józsefhez: „Íme én meghalok, de Isten veletek lesz és visszavisz benneteket őseitek országába.


22. vers

Én pedig adok neked egy osztályrészt testvéreid osztályrészén felük, amit elvettem az emóri kezéből kardommal és íjammal”.

Fejezetek:


Könyvek