capitolul 15
Akkor írástudók és farizeusok jöttek Jézushoz Jeruzsálemből, és ezt mondták:
Miért szegik meg a te tanítványaid a vének hagyományát? Mert nem mosnak kezet evés előtt.
Ő pedig így felelt nekik: Ti meg miért szegitek meg az Isten parancsolatát a ti hagyományotok által?
Mert Isten azt parancsolta: Tiszteld apádat és anyádat, és aki apját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.
Ti pedig ezt mondjátok: Aki apjának vagy anyjának ezt mondja: áldozati ajándék az, amivel megsegíthetnélek – az ilyennek nem kell tisztelnie apját vagy anyját.
Így teszitek érvénytelenné Isten törvényét a hagyományotok által.
Képmutatók! Helyesen prófétált felőletek Ézsaiás, amikor ezt mondta:
Ez a nép szájával tisztel engem, de szíve távol van tőlem.
Pedig hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.
Majd magához hívta a sokaságot, és így szólt hozzájuk: Halljátok és értsétek meg:
nem az teszi tisztátalanná az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból, az teszi tisztátalanná az embert.
Akkor odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: Tudod, hogy ez a beszéd megbotránkoztatta a farizeusokat?
Ő pedig így válaszolt: Minden palántát kiszaggatnak, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett.
Hagyjátok őket, vak létükre világtalanokat vezetnek. Ha pedig vak vezeti a világtalant, mind a ketten a verembe esnek.
Péter arra kérte: Magyarázd meg nekünk ezt a példázatot!
Jézus pedig így szólt: Hát még ti is értetlenek vagytok?
Nem értitek, hogy mindaz, ami a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe kerül?
Ami azonban a szájból jön ki, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert.
Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások.
Ezek teszik tisztátalanná az embert. De az nem teszi tisztátalanná az embert, hogy mosdatlan kézzel eszik.
Jézus eltávozott onnan, Tírusz és Szidón vidékeire vonult vissza.
És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott fel: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri az ördög.
Ő pedig egy szót sem felelt. Tanítványai odamentek hozzá, és kérték: Küldd el őt, mert kiabál utánunk!
De ő így felelt: Én csak az Izráel házának elveszett juhaihoz küldettem.
Az asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: Uram, légy segítségül nekem!
Ő erre így válaszolt: Nem jó a fiak kenyerét elvenni és odavetni az ebeknek.
Az pedig azt mondta: Úgy van, Uram, de hiszen az ebek is esznek az uruk asztaláról lehulló morzsákból!
Ekkor Jézus azt mondta neki: Asszony, nagy a te hited! Legyen neked a te akaratod szerint. És leánya meggyógyult attól a pillanattól fogva.
Onnan eltávozva a Galileai-tenger mellé ment Jézus. Felment a hegyre, és ott leült.
És nagy sokaság ment hozzá. Magukkal vittek sok sántát, vakot, némát, csonkát és mindenféle nyomorékot, és odahelyezték őket Jézus lába elé; ő pedig mindnyájukat meggyógyította.
A sokaság álmélkodott, amikor látták, hogy a némák beszélnek, a csonkák éppé válnak, a sánták járnak, a vakok látnak; és dicsőítették Izráel Istenét.
Jézus pedig előszólította tanítványait, és azt mondta: Szánakozom ezen a sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniük. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy ki ne dőljenek az úton.
És tanítványai ezt mondták: Honnan volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ilyen nagy sokaságot?
Jézus azt kérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Azt válaszolták: Hét; és néhány halunk.
Megparancsolta hát a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre.
Majd vette a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte, és odaadta a tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak.
És mindnyájan ettek és jóllaktak, majd összeszedték a maradék darabokat, hét tele kosárral.
Akik pedig ettek, négyezren voltak férfiak, az asszonyokon és gyermekeken kívül.
Azután elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba, és elment Magdala vidékére.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly