Példabeszédek könyve

capitolul 17


Capitole:


versetul 1

Jobb a száraz falat, mellyel békesség jár,

mint a levágott jószággal teli ház,

melyben viszálykodás van.


versetul 2

Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún,

és részt kap az örökségből a testvérek között.


versetul 3

Az olvasztótégely az ezüstnek

és a kemence az aranynak;

a szívek vizsgálója pedig az Úr.


versetul 4

A gonosztevő hallgat az álnok ajkakra,

a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.


versetul 5

Aki megcsúfolja a szegényt,

gyalázza annak Teremtőjét.

Aki örül a szerencsétlenségnek,

az nem marad büntetlen.


versetul 6

Az öregek ékessége: az unokák,

és a fiak koronája: az atyák.


versetul 7

Nem illik a bolondhoz az ékes beszéd,

még kevésbé illik a hazug beszéd a tisztességeshez.


versetul 8

Bűvös kőnek tartja a megvesztegetést az, aki adja,

amellyel eredményt ér el, bármerre fordul is.


versetul 9

Elfedezi a vétket az, aki a szeretetet keresi,

aki viszont ismételten szóba hoz egy dolgot,

elszakítja egymástól a jóbarátokat is.


versetul 10

Jobban megdöbbenti a dorgálás

az értelmes embert,

mint száz botütés a bolondot.


versetul 11

Csak ellenkezést keres a gonosz,

ezért kegyetlen követet küldenek ellene.


versetul 12

Jobb egy kölykétől megfosztott

medvével találkozni,

mint egy bolonddal az ő bolondságában.


versetul 13

Aki rosszal fizet a jóért,

annak házát nem hagyja el a baj.


versetul 14

Olyan a háborúság kezdete,

mint amikor elszabadul az árvíz;

azért térj ki előle, mielőtt kitörne a viszálykodás.


versetul 15

Aki igaznak mondja a bűnöst,

és kárhoztatja az igazat:

mindkettőt egyaránt utálja az Úr.


versetul 16

Mire való a vételár a bolond kezében,

hogy bölcsességet szerezzen,

holott nincs is neki esze?


versetul 17

Minden időben szeret a barát,

de testvérré a nyomorúság idején válik.


versetul 18

Esztelen ember, aki kezet ad,

és kezességet vállal felebarátjáért.


versetul 19

A bűnt szereti az, aki a viszálykodást szereti,

és aki magasítja kapuját, a maga romlását keresi.


versetul 20

A romlott szívű embernek nem jó vége lesz,

és akinek csalárd nyelve van, nyomorúságba jut.


versetul 21

Aki bolondot szül,

szomorúságára lesz az annak,

nincs öröme a bolond apjának.


versetul 22

A vidám szív jó orvosságul szolgál,

a szomorú lélek azonban kiszárítja a csontokat.


versetul 23

Az istentelen elfogadja

a megvesztegető ajándékot,

hogy elfordítsa a törvényesség útját.


versetul 24

Az eszes ember arcáról

leolvasható a bölcsesség,

a bolond szeme pedig

a föld határáig kalandozik.


versetul 25

A bolond fiú búsulására van apjának

és keserűségére anyjának.


versetul 26

Nem helyes megbírságolni az igaz embert,

sem a tisztességest megverni igazságáért.


versetul 27

Az eszes ember visszafogja szavait,

és az értelmes ember higgadt lelkű.


versetul 28

Még a bolondot is bölcsnek ítélik, amikor hallgat,

és eszesnek, mikor bezárja ajkát.

Capitole:


Cărți