Példabeszédek könyve

capitolul 12


Capitole:


versetul 1

A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól,

de a gonosz embert kárhoztatja ő.


versetul 2

Nem erősödik meg az ember istentelensége révén,

az igazaknak pedig nem mozdul ki a gyökerük.


versetul 3

A derék asszony koronája férjének,

de mint csontjaiban a rothadás, olyan a szégyentelen.


versetul 4

Az igazak gondolatai helyesek,

de az istentelenek tanácsa félrevezető.


versetul 5

Az istentelenek beszédei vér után leselkednek,

az igazakat azonban megszabadítja szájuk.


versetul 6

Leomlanak az istentelenek és odalesznek,

az igazak háza pedig megáll.


versetul 7

Értelmessége szerint dicsérik a férfit,

de aki kiforgatja a szavakat, azt megutálják.


versetul 8

Jobb annak, akit kevésre tartanak,

de szolgája van,

mint annak, aki fölmagasztalja magát,

de kenyérszűkében van.


versetul 9

Az igaz jószága érzését is ismeri,

az istentelenek szíve azonban kegyetlen.


versetul 10

Aki műveli a földjét, annak elegendő eledele lesz,

aki pedig hiábavalóságokat követ, az bolond.


versetul 11

Az istentelen a gonoszsággal ejtett zsákmányt kívánja,

de az igaznak gyökere gyümölcsöt terem.


versetul 12

A gonoszt csapdába ejtik vétkes ajkai,

de az igaz megmenekül a nyomorúságból.


versetul 13

Szája gyümölcséből elégedik meg az ember jóval,

és keze munkája megtérül neki.


versetul 14

A bolondnak útja helyes a maga szemében,

de aki elfogadja a tanácsot, az bölcs.


versetul 15

A bolond haragját azonnal fölismerik,

az értelmes pedig elrejti szégyenét.


versetul 16

Aki igazat szól, felfedi az igazságot,

a hamis tanú pedig álnokul beszél.


versetul 17

A meggondolatlan szavak

szúrnak, mint a tőrdöfés,

de a bölcsek nyelve orvosság.


versetul 18

Az igazmondó ajak mindvégig állhatatos,

a hazug nyelv pedig csak egy szempillantásig.


versetul 19

Álnokság van a gonoszat forralók szívében,

de akik békességet tanácsolnak, azokéban vigasság.


versetul 20

Nem éri bántás az igazat,

de az istentelenek tele vannak nyavalyával.


versetul 21

Utálatos az Úr szemében a hazug ajak,

de a hűségesekben gyönyörködik.


versetul 22

Az eszes ember elrejti a tudását,

a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.


versetul 23

A szorgalmasok keze uralkodik,

a rest viszont rabszolga lesz.


versetul 24

Szívének aggódása lesújtja az embert,

a jó szó pedig megvidámítja.


versetul 25

Útba igazítja felebarátját az igaz,

de az istenteleneket eltévelyíti útjuk.*


versetul 26

Nem süti meg a rest a maga fogta vadat,

de a serény embernek drága kincse van.*


versetul 27

Az igazság útján élet van,

de a téves ösvény halálba visz.

Capitole:


Cărți