capitolul 18
Az önfejű ember a maga kívánsága után jár,
és indulatossá válik minden bölcs dologgal szemben.*
A bolond nem gyönyörködik az értelemben,
csak abban, hogy saját gondolatát közölje.
Ahová betér az istentelen,
jön vele a megvetés is,
és a szégyennel együtt jár a gyalázat.
Mély víz az ember szájának beszéde,
feltörő patak a bölcsesség forrása.
Nem jó dolog kedvezni a gonosz embernek,
sem kiforgatni az igaz ember jogát.
A bolond ajka viszályt szít,
és szája ütésekért kiált.
A bolondnak saját szája a romlása,
és szája tulajdon életét csalja tőrbe.
A pletykálkodó szavai ínyencfalatok,
és bejutnak az ember bensőjébe.
Aki hanyagul végzi feladatát,
az testvére annak, aki tönkretesz.
Erős torony az Úr neve,
ahhoz folyamodik az igaz, és biztonságban lesz.
A gazdagnak vagyona az erős városa,
és magas kőfalnak véli.
Pusztulása előtt az ember szíve fölfuvalkodik,
a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Aki arra felel, amit még meg sem hallgatott,
az bolond, és szégyen éri.
Az ember lelke elviseli a maga betegségét,
de a megtört lelket ki hordozhatja el?
Az eszes ember szíve tudást szerez,
és a bölcsek füle ismeretet keres.
Az ajándék szabad utat készít az embernek,
és a hatalmasok színe elé juttatja.
Igaza lehet annak, aki első a perben,
míg el nem jön az ellenfele, és megcáfolja őt.
A sorsvetés megszünteti a versengést,
és szétválasztja az erőseket.
A fölingerelt testvér tántoríthatatlanabb az erős városnál,
és az ilyen viszály olyan, mint a váron a zár.*
Szája gyümölcséből lakik jól az ember,
beszéde termésével elégedik meg.
A nyelv hatalmában van a halál és az élet is,
és ki mint szeret vele élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Jót talált, aki feleséget talált,
és elnyerte az Úr jóakaratát.
Alázatosan könyörög a szegény,
a gazdag azonban keményen felel.
A sok barát tönkreteszi az embert,
de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.