Példabeszédek könyve

capitolul 29


Capitole:


versetul 1

Aki a feddésekre is nyakas marad,

egyszer csak gyógyíthatatlanul összetörik.


versetul 2

Mikor gyarapodnak az igazak,

örül a nép,

mikor pedig az istentelen uralkodik,

sóhajtozik a nép.


versetul 3

Aki szereti a bölcsességet,

megvidámítja apját,

aki pedig a paráznákhoz csatlakozik,

elveszti vagyonát.


versetul 4

Igazsággal erősíti meg a király az országot,

de aki ajándékot fogad el, az romlásra juttatja.


versetul 5

Aki hízeleg barátjának,

hálót vet annak lába elé.


versetul 6

A gonosz embert csapdába ejti a vétke,

az igaz pedig énekel és vigad.


versetul 7

Az igaz megérti a szegények ügyét,

az istentelen azonban nem tudja megérteni.


versetul 8

A csúfolódó emberek

lángra lobbantják a várost,

de a bölcsek elfordítják a haragot.


versetul 9

Amikor az eszes ember bolonddal vitázik,

a bolond vagy fölháborodik, vagy nevet,

de nem nyugszik meg.


versetul 10

A vérszomjas emberek

gyűlölik a feddhetetlent,

az igazak pedig oltalmazzák annak életét.


versetul 11

Minden indulatát szabadon engedi a bolond,

de a bölcs végül lecsöndesíti azt.


versetul 12

Amelyik uralkodó hallgat a hazug beszédre,

annak minden szolgája vétkessé lesz.


versetul 13

A szegény és az uzsorás emberben

ez a közös:

mindkettőjük szemének az Úr adhat

világosságot.


versetul 14

Amelyik király

igazságosan ítéli a szegényeket,

annak trónja mindörökké megáll.


versetul 15

A vessző és dorgálás bölcsességet ad,

de a szabadjára engedett gyermek

szégyent hoz anyjára.


versetul 16

Mikor fölemelkednek az istentelenek,

elhatalmasodik a bűn,

de az igazak megérik az ő elbukásukat.


versetul 17

Fenyítsd meg fiadat,

és nyugodt lehetsz felőle,

gyönyörűséget szerez lelkednek.


versetul 18

Ha nincs mennyei látás, elvadul a nép,

de boldog lesz, ha megtartja a törvényt.


versetul 19

Csak beszédből nem tanul a szolga,

ha érti is azt, nem törődik vele.


versetul 20

Láttál-e elhamarkodottan szóló embert?

A bolond felől több reménység van, mint felőle.


versetul 21

Ha a szolgát

gyermekkorától fogva kényeztetik,

végül ő lesz a fiú.


versetul 22

A haragos ember viszályt szít,

és az indulatosnak sok a vétke.


versetul 23

Az embert megalázza kevélysége,

de az alázatost tisztelet övezi.


versetul 24

Aki osztozkodik a tolvajjal, önmagát gyűlöli;

hallja az esküdözést, de nem tesz jelentést.


versetul 25

Az emberektől való félelem csapdába ejt,

de aki az Úrban bízik, azt ő megvédi.


versetul 26

Sokan járulnának a fejedelem elé,

pedig az Úr ítél meg mindenkit.


versetul 27

Utálják az igazak a hamis embert,

és utálják az istentelenek az igaz úton járót.

Capitole:


Cărți