Példabeszédek könyve
capítulo 14
verso 1
A bölcs asszony építi a házát,
a bolond pedig önkezével rontja le azt.
verso 2
Aki egyenesen jár, féli az Urat,
aki pedig letér útjáról, az megveti őt.
verso 3
A bolond szájában a kevélység botja van,
de a bölcseket megőrzi ajkuk.
verso 4
Mikor nincsenek ökrök, üres a jászol;
de bő lesz a termés az ökör erejétől.
verso 5
Az igaz tanú nem hazudik,
a hamis tanú szája pedig hazugságot szól.
verso 6
A csúfolódó bölcsességet keres, de nem talál,
az eszes azonban könnyen jut ismerethez.
verso 7
Kerüld az ostobát,
mert értelmes beszédet nála nem találsz.
verso 8
Az eszes bölcsessége az, hogy meggondolja útját,
a bolondok pedig bolondul tévelyegnek.
verso 9
A bolond gúnyt űz a bűnből,
az igazak között pedig jóakarat van.*
verso 10
A szív ismeri a maga keserűségét,
és örömében idegen nem részes.
verso 11
Az istentelenek háza elvész,
de az igazak sátra virul.
verso 12
Van olyan út, amely helyesnek látszik az ember előtt,
de végül halálra vezet.
verso 13
Nevetés közben is fájhat a szív,
és szomorúságra fordulhat az öröm is.
verso 14
Útjaival megelégedett a romlott szívű,
és a jó is elégedett a sajátjával.
verso 15
Az együgyű minden dolgot elhisz,
az eszes azonban vigyáz lépteire.
verso 16
A bölcs fél, és ezért kerüli a gonoszt,
a bolond viszont nemtörődöm és elbizakodott.
verso 17
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik,
és a cselszövőt meggyűlölik.
verso 18
Az esztelenek bolondságot örökölnek,
az értelmeseket pedig tudás koszorúzza.
verso 19
Meghajolnak majd a gonoszok a jók előtt,
és a hamisak az igaz ember kapujánál.
verso 20
A szegényt még társa is gyűlöli,
a gazdagnak pedig sok barátja van.
verso 21
Aki megveti felebarátját, vétkezik,
de boldog, aki a szegényekkel irgalmasan bánik.
verso 22
Nemde tévelyegnek, akik gonoszt forralnak?
Ám kegyelem és igazság lesz részük azoknak, akik jóra igyekeznek.
verso 23
Minden munkából származik nyereség,
de a sok beszédből csak szűkölködés.
verso 24
A bölcseknek ékességük a gazdagságuk;
a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
verso 25
Lelkeket ment meg az igaz tanú,
az álnok pedig hazugságot szól.
verso 26
Aki az Urat féli, biztos oltalma van,
és fiainak is menedékül lesz az.
verso 27
Az Úr félelme az élet forrása
a halál tőrének elkerülésére.
verso 28
A sok nép a király dicsősége,
a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
verso 29
Aki késedelmes a haragra, nagyon értelmes,
aki pedig türelmetlen, az bolondságot követ el.
verso 30
A szelíd szív a test élete,
az irigység pedig a csontok rothadása.
verso 31
Aki elnyomja a szegényt, gyalázza annak Teremtőjét,
aki pedig tiszteli őt, az könyörül a szűkölködőn.
verso 32
Saját gonoszsága buktatja el az istentelent,
az igaznak pedig még halálakor is van reménysége.*
verso 33
Az eszes ember szívében bölcsesség nyugszik,
de az is hamar kitudódik, ami az ostobákban rejlik.*
verso 34
Az igazság fölmagasztalja a nemzetet,
a bűn pedig szégyenükre van a népeknek.
verso 35
A király jóakarattal van az eszes szolga iránt,
de a haszontalanra haragszik.
Libros
