Példabeszédek könyve
capítulo 29
verso 1
Aki a feddésekre is nyakas marad,
egyszer csak gyógyíthatatlanul összetörik.
verso 2
Mikor gyarapodnak az igazak,
örül a nép,
mikor pedig az istentelen uralkodik,
sóhajtozik a nép.
verso 3
Aki szereti a bölcsességet,
megvidámítja apját,
aki pedig a paráznákhoz csatlakozik,
elveszti vagyonát.
verso 4
Igazsággal erősíti meg a király az országot,
de aki ajándékot fogad el, az romlásra juttatja.
verso 5
Aki hízeleg barátjának,
hálót vet annak lába elé.
verso 6
A gonosz embert csapdába ejti a vétke,
az igaz pedig énekel és vigad.
verso 7
Az igaz megérti a szegények ügyét,
az istentelen azonban nem tudja megérteni.
verso 8
A csúfolódó emberek
lángra lobbantják a várost,
de a bölcsek elfordítják a haragot.
verso 9
Amikor az eszes ember bolonddal vitázik,
a bolond vagy fölháborodik, vagy nevet,
de nem nyugszik meg.
verso 10
A vérszomjas emberek
gyűlölik a feddhetetlent,
az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
verso 11
Minden indulatát szabadon engedi a bolond,
de a bölcs végül lecsöndesíti azt.
verso 12
Amelyik uralkodó hallgat a hazug beszédre,
annak minden szolgája vétkessé lesz.
verso 13
A szegény és az uzsorás emberben
ez a közös:
mindkettőjük szemének az Úr adhat
világosságot.
verso 14
Amelyik király
igazságosan ítéli a szegényeket,
annak trónja mindörökké megáll.
verso 15
A vessző és dorgálás bölcsességet ad,
de a szabadjára engedett gyermek
szégyent hoz anyjára.
verso 16
Mikor fölemelkednek az istentelenek,
elhatalmasodik a bűn,
de az igazak megérik az ő elbukásukat.
verso 17
Fenyítsd meg fiadat,
és nyugodt lehetsz felőle,
gyönyörűséget szerez lelkednek.
verso 18
Ha nincs mennyei látás, elvadul a nép,
de boldog lesz, ha megtartja a törvényt.
verso 19
Csak beszédből nem tanul a szolga,
ha érti is azt, nem törődik vele.
verso 20
Láttál-e elhamarkodottan szóló embert?
A bolond felől több reménység van, mint felőle.
verso 21
Ha a szolgát
gyermekkorától fogva kényeztetik,
végül ő lesz a fiú.
verso 22
A haragos ember viszályt szít,
és az indulatosnak sok a vétke.
verso 23
Az embert megalázza kevélysége,
de az alázatost tisztelet övezi.
verso 24
Aki osztozkodik a tolvajjal, önmagát gyűlöli;
hallja az esküdözést, de nem tesz jelentést.
verso 25
Az emberektől való félelem csapdába ejt,
de aki az Úrban bízik, azt ő megvédi.
verso 26
Sokan járulnának a fejedelem elé,
pedig az Úr ítél meg mindenkit.
verso 27
Utálják az igazak a hamis embert,
és utálják az istentelenek az igaz úton járót.
Libros
