Példabeszédek könyve
capítulo 21
verso 1
Olyan az Úr kezében a király szíve,
mint a vízfolyás, oda irányítja, ahová akarja.
verso 2
Az ember minden útja helyes a maga szemében,
de az Úr a szívek vizsgálója.
verso 3
Az igazság és igaz ítélet gyakorlását
jobban szereti az Úr az áldozatnál.
verso 4
A fennhéjázó tekintet és a kevély szív
az istentelenek lámpása, s bűn az.
verso 5
A szorgalmasok igyekezete
gyarapodást hoz,
aki viszont elhamarkodottan cselekszik,
csak ínségre jut.
verso 6
A hazug nyelvvel gyűjtött kincs
elenyésző pára azoknak,
akik a halált keresik.*
verso 7
Az istenteleneket magával ragadja erőszakosságuk,
mert nem akarnak igazságot cselekedni.
verso 8
Tekervényes a bűnös ember útja,
a tiszta ember cselekedete pedig igaz.
verso 9
Jobb a tető ormán lakni,
mint zsémbes asszonnyal egy házban.
verso 10
Az istentelen lelke gonoszt kíván,
és nem talál könyörületre nála a felebarátja.
verso 11
Mikor a csúfolódót büntetik,
okul belőle az együgyű,
mikor pedig a bölcset oktatják,
az befogadja a tudást.
verso 12
Szemmel tartja az igaz az istentelen házát,
és veszedelemre juttatja a bűnösöket.
verso 13
Aki bedugja fülét a szegény kiáltására,
nem hallgatják meg, ha majd ő is kiált.
verso 14
A titkon adott ajándék elfordítja a haragot,
és a kebelbe rejtett ajándék a kemény indulatot.
verso 15
Öröm az igaznak törvényesen cselekedni,
de rettegés az a hamisan cselekvőnek.
verso 16
Az az ember,
aki eltévelyedik az értelem útjáról,
a halottak gyülekezetében nyugszik majd.
verso 17
Aki szeret mulatni, szűkölködővé lesz,
és nem lesz gazdag,
aki szereti a bort és az olajat!
verso 18
Váltságdíj az igazért az istentelen,
és az igazak helyett a hitetlen bűnhődik.
verso 19
Jobb a puszta földön lakni,
mint zsémbes és haragos asszonnyal.
verso 20
Kívánatos kincs és olaj van a bölcs házában,
a bolond ember pedig eltékozolja azt.
verso 21
Aki követi az igazságot és az irgalmasságot,
az életet, igazságot és tisztességet nyer.
verso 22
Fölmegy a bölcs a hősök városába,
és lerontja biztosnak vélt erődítményüket.
verso 23
Aki vigyáz szájára és nyelvére,
megőrzi életét a nyomorúságtól.
verso 24
A kevély dölyfösnek csúfolódó a neve,
aki haragjában kevélyen cselekszik.
verso 25
A lustát elemészti kívánsága,
mert keze nem akar dolgozni.
verso 26
Egész nap csak kívánsága gyötri;
az igaz pedig ad, és nem tartja vissza adományát.
verso 27
Az istentelen áldozata utálatos,
kivált, mikor gonosz tettért viszi.
verso 28
A hazug tanú elvész,
aki viszont jól figyel, az mindig szólhat.
verso 29
Az istentelen ember megkeményíti az arcát,
az igaz pedig jól intézi dolgát.
verso 30
Nincs bölcsesség, nincs értelem,
és nincs tanács,
amely megállna az Úrral szemben.
verso 31
Föl van készítve a ló az ütközet napjára,
de az Úré a szabadítás!
Libros
