Példabeszédek könyve
capítulo 25
verso 1
Még ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze.
verso 2
Isten dicsősége az,
hogy a dolgokat elrejti,
a királyok tisztessége pedig,
hogy a dolgokat kikutatják.
verso 3
Az ég magassága, a föld mélysége
és a királyok szíve kikutathatatlan.
verso 4
Távolítsd el az ezüstből a salakot,
és edényt készít belőle az ötvös.
verso 5
Távolítsd el a bűnöst a király elől,
és igazsággal erősödik meg az ő trónja.
verso 6
Ne dicsekedj a király előtt,
és ne állj a nagyok helyére.
verso 7
Mert jobb, ha azt mondják neked:
„Jöjj, kerülj följebb!”,
mint ha megaláznak egy előkelőbb előtt.
verso 8
Amit megláttál, ne vidd hirtelen perre,
hogy végül ne kelljen kérdezned,
mit is cselekedjél, ha megszégyenít felebarátod.
verso 9
Peres ügyedet intézd el felebarátoddal,
de másnak a titkát ne fedd föl,
verso 10
hogy ne gyalázzon téged, aki hallja,
mert akkor rágalmadat nem vonhatod vissza.
verso 11
Mint az aranyalma ezüsttányéron,
olyan a helyén mondott ige.
verso 12
Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer,
olyan a bölcs intés a szófogadó fülnek.
verso 13
Mint a havas hideg aratás idején,
olyan a hű követ azoknak, akik elküldték,
mert megvidámítja urai lelkét.
verso 14
Mint a felhő és szél,
melyekben nincs eső,
olyan az az ember,
aki hamis ajándékkal kérkedik.
verso 15
Türelemmel a fejedelmet is
ki lehet engesztelni,
és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
verso 16
Ha mézet találsz, egyél, amennyi jólesik,
de sokat ne egyél, nehogy kihányd.
verso 17
Ritkán tedd lábadat felebarátod házába,
hogy torkig ne legyen veled,
és meg ne gyűlöljön.
verso 18
Pöröly, kard és éles nyíl az olyan ember,
aki hamisan tanúskodik felebarátja ellen.
verso 19
Mint a rossz fog és roskatag láb,
olyan a hitetlenekbe vetett bizalom
a nyomorúság idején.
verso 20
Mint aki leveti ruháját hideg időben,
és mint az ecet lúggal keverve,
olyan, aki dalol a bánatos szívű ember előtt.*
verso 21
Ha éhezik, aki gyűlöl téged,
adj neki kenyeret,
és ha szomjazik, adj neki vizet.
verso 22
Mert parazsat gyűjtesz fejére,
és az Úr megfizet neked.
verso 23
Az északi szél esőt szül,
a suttogó nyelv pedig haragos ábrázatot.
verso 24
Jobb a háztető ormán lakni,
mint egy házban egy házsártos asszonnyal.
verso 25
Mint a hideg víz a megfáradt embernek,
olyan a messze földről kapott jó hír.
verso 26
Mint a fölkavart forrás és a megromlott kút,
olyan az igaz, aki meginog a gonosz előtt.
verso 27
Túl sok mézet enni nem jó,
a magunk dicsőségét keresni sem dicsőség.
verso 28
Mint a romos és bekerítetlen város,
olyan az az ember, akinek nincsen önuralma.
Libros
