Példabeszédek könyve
capítulo 19
verso 1
Jobb a feddhetetlenül élő szegény
a rossznyelvűnél, aki bolond.
verso 2
Tudás nélkül nem jó egy léleknek sem,
és aki csak a lábával siet, hibázik.
verso 3
Az ostobaság rossz útra téríti az embert,
szíve mégis az Úrra haragszik.
verso 4
A gazdagság sok barátot szerez,
a szegénytől pedig eltávolodik a barátja.
verso 5
A hamis tanú nem marad büntetlen,
és a hazugságokat mondó nem megy el szabadon.
verso 6
Sokan hízelegnek a nemes lelkű embernek,
és az adakozónak mindenki barátja.
verso 7
A szegényt minden testvére gyűlöli,
de még inkább eltávolodnak tőle a barátai;
szavaival unszolná őket, de eltűntek.*
verso 8
Aki értelmet szerez, szereti az életét;
aki megőrzi az ismeretet, jót nyert.
verso 9
Nem marad büntetlen a hamis tanú,
és elvész az, aki hazugságokat beszél.
verso 10
Nem illik a bolondhoz a fényűzés,
még kevésbé illik a szolgának
uralkodni a fejedelmeken.
verso 11
Az embert az értelme hosszútűrővé teszi,
és ékességére van, ha nem rója fel a vétket.
verso 12
Mint ifjú oroszlán ordítása,
olyan a király haragja,
de mint harmat a füvön,
olyan a jóakarata.
verso 13
A bolond fiú romlást hoz apjára;
és mint a szüntelen csepegés,
olyan az asszony zsémbelődése.
verso 14
A ház és a vagyon atyai örökség,
de az Úrtól van az értelmes feleség.
verso 15
A lustaság álomba merít,
és a lomha lélek megéhezik.
verso 16
Aki megtartja a parancsolatot,
saját életét tartja meg,
de aki nem vigyáz az útjaira, meghal.
verso 17
Az Úrnak ad kölcsön,
aki könyörül a szegényen,
és ő megfizet neki jótéteményéért.
verso 18
Fenyítsd meg fiadat, míg van remény felőle,
de haragodban pusztulását ne akard.
verso 19
A nagy haragú ember fizessen büntetést,
mert ha mentegeted, csak növeled haragját.*
verso 20
Hallgass a tanácsra,
és fogadd meg az intést,
hogy végre bölcs légy.
verso 21
Sok gondolat van az ember szívében,
de csak az Úr tanácsa áll meg.
verso 22
Amit az embertől leginkább kívánnak,
az a jóság,
és jobb a szegény ember a hazugnál.
verso 23
Az Úr félelme életre visz;
az ilyen elégedetten tölti az éjszakát,
és nem éri baj.
verso 24
A lusta bemártja ugyan kezét a tálba,
de már a szájához nem viszi.
verso 25
Ha megvered a csúfolódót,
az együgyű okul belőle;
ha megdorgálod az eszest,
felfogja annak értelmét.
verso 26
Gyalázatos és szégyentelen fiú,
aki apjával erőszakoskodik, vagy anyját elűzi.
verso 27
Fiam, ha nem hallgatsz a tanításra,
eltévelyedsz a bölcsesség igéjétől.
verso 28
A semmirevaló tanú
csúfot űz a törvényből,
az istentelenek szája
csak úgy nyeli a gonoszságot.
verso 29
A csúfolókat készen várja a büntetésük,
és a bolondok hátát várják az ütések.
Libros
