Zsoltárok könyve

Psalmul 105


Capitole:


versetul 1

Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!


versetul 2

Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.


versetul 3

Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.


versetul 4

Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.


versetul 5

Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.


versetul 6

Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!


versetul 7

Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.


versetul 8

Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;


versetul 9

A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.


versetul 10

És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,


versetul 11

Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.


versetul 12

Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,


versetul 13

És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:


versetul 14

Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:


versetul 15

Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!


versetul 16

Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,


versetul 17

Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;


versetul 18

A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,


versetul 19

Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.


versetul 20

Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;


versetul 21

Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;


versetul 22

Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.


versetul 23

És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.


versetul 24

És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.


versetul 25

Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.


versetul 26

Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.


versetul 27

Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.


versetul 28

Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.


versetul 29

Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.


versetul 30

Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.


versetul 31

Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.


versetul 32

Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.


versetul 33

És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.


versetul 34

Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.


versetul 35

És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.


versetul 36

És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.


versetul 37

És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.


versetul 38

Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.


versetul 39

Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.


versetul 40

Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.


versetul 41

Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.


versetul 42

Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.


versetul 43

Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígasággal.


versetul 44

És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.


versetul 45

Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!

Capitole:


Cărți