Zsoltárok könyve

Psalmul 35


Capitole:


versetul 1

Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.


versetul 2

Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.


versetul 3

Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.


versetul 4

Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.


versetul 5

Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.


versetul 6

Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.


versetul 7

Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.


versetul 8

Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, amelyet kivetett, essék belé a veszedelembe.


versetul 9

Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.


versetul 10

Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.


versetul 11

Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.


versetul 12

Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.


versetul 13

Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.


versetul 14

Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:


versetul 15

Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak.


versetul 16

Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.


versetul 17

Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.


versetul 18

Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.


versetul 19

Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.


versetul 20

Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.


versetul 21

Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.


versetul 22

Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!


versetul 23

Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.


versetul 24

Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!


versetul 25

Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!


versetul 26

Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.


versetul 27

Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.


versetul 28

Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.

Capitole:


Cărți