Zsoltárok könyve

Psalmul 39


Capitole:


versetul 1

Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára.


versetul 2

Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg előttem van a hitetlen.


versetul 3

Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.


versetul 4

Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék azért az én nyelvemmel:


versetul 5

Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.


versetul 6

Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.


versetul 7

Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!


versetul 8

Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.


versetul 9

Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!


versetul 10

Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.


versetul 11

Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.


versetul 12

Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. Szela.


versetul 13

Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm.


versetul 14

Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé!

Capitole:


Cărți